Biopiacok Budapesten: borsos árak
Csunking a Középbirodalom kitárt kapuja
Ráébredni életed céljára – Interjú Eckhart Tolle-val
A külvilágunk nem más, mint a belsőnk tükörképe
A zöld tea csökkenti a halálozás kockázatát
Világörökség lesz a hunok fővárosa? - Kínában a magyarokat tartják az utódoknak

Biopiacok Budapesten: borsos árak
2005. december 21. - www.hvg.hu

„Bezzeg, amikor még paprika íze volt a paprikának…”– sóhajtanak fel a reggeliző-asztalnál a legkülönbözőbb generációk, amikor a vajas kenyérre helyezik a harsány színű, de kissé vízízű nagyüzemi zöldséget.

Nincs mese, hamisítatlan ízekért a biopiacra kell menni. A biotermelés nem enged meg semmilyen vegyszert, s termőföld-kímélő eljárásokat preferál. Ám a csodás ízekkel együtt le kell nyelni az árakat is: minimum a duplájába kerül minden, mint más piacokon. Cserébe azonban a felfedezés öröme is a miénk, a megszokott leveszöldségeken kívül olyan elfeledett terményekre akadhatunk, mint a medvehagyma, a csicsóka, a mángold.
Miért drága a bioáru? Magyarországon mintegy 130-150 ezer hektáron folyik biotermelés. A termékek 80-90 százalékát exportálják, főként nyugat-európai piacokra, idehaza kevés marad. Ezért a kevésért pedig – ahogy ezt kérdésünkre a Biokultúra Egyesületek Szövetségében válaszolják – a vevők megadják a borsos árakat. Sőt, olykor, ha valami olcsóbb, gyanút fognak, talán nem is biotermékről van szó. A szövetség szerint a bio-iparágban nem ritka a többszáz százalékos haszonkulcs sem, ez más piacszervezők szerint túlzás, és a kulcsot 100-200 százalékban határozzák meg.

MOM Ökopiac, Budapest, XII. Budapest, Csörsz u. 18.
(nyitva tartás: szombat, 6.30-13.00)

A romantikus, ám kissé rendezetlen Marczibányi téri biovásár felszámolása után a MOM Park negyede mögé, a MOM Művelődési Házhoz költözött a város legnagyobb biopiaca, ahol nyitott és takaros, nádfedeles standokon folyik az árusítás. Terjednek hírek, miszerint nem minden bio, ami itt kapható, érdemes hát a rutinos vásárlóknál tájékozódni. A piacot a Biokultúra Egyesületek Szövetsége működteti, ahol kérdésünkre kijelentik, itt bizony mindenki bioárut kínál. Tanúsítványt erről a Biokontroll Hungária Kht. ad ki, de a szövetségben azt mondják, évente legalább egyszer maguk is ellenőrzik a termelőket, kiszállva a termelés helyére. A standbérlés napi 800 forint négyzetméterenként. Az elegánsabb, nádtetős standok némelyikét megvették az árusítók. Többnyire kistermelők és kiskereskedők kínálnak itt mindent a zöldségféléktől a húsokon át a tejtermékekig, pékárukig és bio-kozmetikumokig. Az árak borsosak: a paradicsom kilója 1000 forint, a tv-paprikáé 700-1000, az almáé 250-350. Hús-fronton is legalább kétszeres a szorzó a normál kínálathoz képest: 1 kilogramm sertéscomb 2000 forint, a bontott csirke 990. Mindent a vevőért: a húsosok előrendelést vesznek fel biokolbászra, sonkára, s találunk különlegességeket is: sűrű, szinte harapható málnaszörpöt (750 forint/liter), bio bort, és az ünnepek közeledtével piacra dobott biopezsgőt. Ez utóbbi 8200 forint. Ami hiányzik a Marczibányi téri ős-piacról, az a hangulat, amelyet a vásár egykori figurái teremtettek meg – ők az elegánsabb MOM Parkhoz már nem települtek át.
Árszint: 5, választék: 5, körülmények, kiszolgálás: 4

Biopiac az Albertfalvai piac területén
Budapest, XI. Fehérvári u. 213.
(nyitva szerdán és szombaton)

Ez a piac e pillanatban csupán két standot jelent egy hagyományos piac közegében. Az Albertfalvai piac a XI. kerületi önkormányzat tulajdonában van, a Buda-hold Kft. üzemelteti, a bioárusok tőlük bérlik az asztalokat napi 625 forintos áron. Az egyiken a Biovár Piac Bt., a másikon egy őstermelő árusít. Kérdésünkre, hogy miért csak két stand található itt, egyikük azt válaszolja, a „nagy” MOM-piac szervezői nem örülnek, ha máshol is működik biopiac. Az Albertfalván árusítók viszont vitatják a MOM-piac legitimitását, azt állítva, a terület nem felel meg a törvényi előírásoknak, nincs például szilárd burkolata. Való igaz, a MOM-nál a talajba süllyesztett beton-elemeken gyalogol a vásárló. Az engedélyezés módját is kifogásolják, szervezeti és személyi összefonódásokat emlegetve a Szövetség és a Biokontroll Kht. között, amelyek miatt szerintük sok nem-bio termék is megjelenik a MOM-nál. Nos, a cégadatok szerint a Biokontrollban benne van a Biokultúra Egyesületek Szövetsége. A piacos vita közben az árusítás zavartalanul folyik: Albertfalván alapvető zöldség- és gyümölcsfélék kaphatók, a csicsókától az almáig, az árak pedig barátibbak, mint a MOM-nál.
Árszint: 4, választék: 3, körülmények, kiszolgálás: 5

Újpesti Biopiac és Biobolt (Zöldsziget Ökopiac és Biobolt),
Budapest, IV. Baross u. 105-107.
(nyitva szombaton, 7.00-13.00)

Talán a decemberi hidegnek köszönhető, de mindössze egyetlen boltot s néhány standot találunk nyitva. Jó néhány placc üresen maradt, a választék és a forgalom azonban elégségesnek tűnt. A terület tulajdonosa egy magánszemély, a piacot és a bioboltot a Zöld Sziget Bt. üzemelteti. Ők úgy tájékoztatták a HVG-t, hogy a téli időszakban tizenkét stand működik a piac egyetlen fedett csarnokában. A helybérlés itt olcsóbb, mint a MOM-nál, napi 2000 forint, s többnyire családi gazdaságok bérelnek helyeket. Többen a MOM-nál és Újpesten is árulnak, a család kétfelé válik, és este találkoznak. A fedett csarnokban zöldségféle, gyümölcs, pékáru és tejtermékek lelhető fel, valamint néhány húsféle is – bár erre elvben nem volna engedély. A környezet nem olyan kulturált, mint a MOM-nál, az árak azonosak, sőt, alig hiszünk a szemünknek a 400 forintos krumpli láttán. Egy stand akciót hirdet: a biopulyka kilója 1200 forint. Különlegesség a biohal, bár hogy mitől bio a hal, arra nem kaptunk választ, a magyarázó szórólap pedig épp elfogyott. Mindenesetre a mélyhűtött pontyfilé, a lecsós hal és a halfasírozott (!) ínycsiklandóan néz ki. Áruk 540-610 forint között mozog.
Árszint: 5, választék: 4, körülmények, kiszolgálás: 3/4

Biopiac a Nagycsarnokban, Budapest, V. Fővám tér
(szerda 7.00-14.00; péntek 7.00-16.00)

A Nagycsarnok egyik eldugott sarkában álldogál egy pult, mindössze ez itt a heti kétszeri biopiac. A csalódottságot enyhíti a választék és az eladólány kedvessége. A standot egy termelő-kereskedő bérli négyzetméterenként 800 forintért, és az árusításon kívül házhozszállítást is vállal. Az alapterményeken kívül van például rukkola és édeskömény, de többféle egzotikus gyümölcs is kapható (papaya, gránátalma, gyömbér, mangó, avokadó). A pulton néhány üveg bioméz és –lekvár, meg pár csomag sajt színesítik a választékot. Az árak igazodnak a biopiacokon megszokottakhoz, a krumpli 300, a hagyma 400 forint, a 800 forintos paradicsomon a MOM-piac után pedig már meg sem lepődünk.
Árszint: 5, választék: 3, körülmények, kiszolgálás: 5
Nagy Gergely-Hevesi Flóra

Az oldal tetejére...

Csunking a Középbirodalom kitárt kapuja
NOL • Népszabadság Online   • 2005. november 30.

„Könnyebb feljutni a mennybe, mint végigmenni a Szecsuán úton.” Li Bai VII. századi bölcselő megállapítása ma is helytálló.
Hiszen a Kína délnyugati részén található, korábban Szecsuan tartományhoz tartozó, a Jangce folyam és a Jialing folyó találkozásánál fekvő földnyelvre épült Csunking (Chongqing) város és környéke hegyes-völgyes félsziget. Így a belváros bebarangolása egyet jelent a dimbes-dombos kanyargós utcácskákra való felkaptatással. Ha ismerkedni szeretnénk hangulatos sikátoraival, bevásárló negyedeivel, a Felszabadulási emlékművel, más néven az Óratoronnyal, a hajó formájú fedett Chaotianmen (a Menny Kapuja) térrel, vagy a Nagy Népi Gyűlés Csarnokával. Ugyanis a felülnézetből hatalmas bálnára emlékeztető városkép egyik jellegzetességét a nagy szintkülönbségek, a hegyoldalakon kanyargó lépcsős utcák, meredek lejtők adják. Ennek köszönhetően ez az egyetlen kínai város jelentős kerékpár forgalom nélkül, ám a Hegyi Városként is ismert Csunking utcáinak állandó szereplője a vállra vetett bambusz rúdon terhet szállító ember.

Az óváros teázója „kilenc arc” című előadásának legendás kóbor lovagja ügyes arc, azaz a maszk cseréjével ámulatba ejti az ide betérőket. A városkép hasonlóan változtatja arculatát. A félszigeten, a városközpont fölött épült az új városrész, a hozzá tartozó új technológiai fejlesztési övezettel. A magas építészet változatos formai megoldásait és színkavalkádját felvonultató felhőkarcolóival, magas üvegpalotáival Honkongot idézik. Gyanítom azonban, hogy a fenti bölcsesség ihletőjét a természet erőinek merész formatervezése ragadta magával. Miként a mai látogatót is lenyűgözi a Szecsuán-medencét övező hegyvonulat, amelyet a Jangce a híres Három Szoroson keresztül éppen Csunking alatt tör át, emelve a város kereskedelmi és turisztikai jelentőségét.

Mivel a város az „arany vízi út” mentén terül el, fél évszázada, különösképpen pedig az elmúlt 20 évben Délnyugat-Kína legnagyobb kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi és üzleti elosztó központja lett. Alapvetően két régióból áll: egyrészt magából Csunking városából, másrészt az azt körülölelő, közigazgatásilag hozzá tartozó mezőgazdasági területekből. Csunking 1997-óta egyike a négy, közvetlenül a központi kormányzat alá tartozó tartománynak Peking, Shanghai és Tianjin mellett, de az egyetlen, amely Kelet-és Nyugat Kína találkozásánál fekszik. Így zászlós hajósa a nyugati területek fejlődésének. A csaknem magyarországnyi, 82.400 négyzetkilométer alapterületű tartomány lélekszáma 32.355.000 fő, de a lakosság több mint egytizede, 3,4 millió ember (2004-es adat) a városban él.

A városban immár tízéves hagyománya van a Kína Csunkingi Három Szoros-ról elnevezett nemzetközi utazási fesztiválnak. Idén a fesztivál üzenete, „Haladjon Csunking és a világ kéz a kézben ...” a nemzetek közötti kapcsolat építését és elmélyítését kívánta hangsúlyozni, azt, hogy Kína kitárta kapuit a világra. Csunking mint vendéglátó város, Délnyugat-Kína dinamója az utóbbi évtizedek lélegzetelállító növekedését az idegenforgalomban, a turizmusban is kamatoztatni kívánja. Wu Huai Lian, Csunking város Turizmus Hivatalának vezetőhelyettese szerint jelenleg a város turizmusból befolyó bevétele a GDP 10 százaléka. Az idegenforgalom évente átlagosan 20 százalékkal növekszik, amelyből a Jangce folyóra épülő turizmus 3,5 százalék.

A fesztivál programjaival ablakot nyitott vendégeinek Csunkingra, a Jangce folyam vidékére, valamint a folyó menti műemlékek közül néhányra. Túlzás nélkül állíthatjuk, ottjártunkkor bepillanthattunk a kontinensnyi ország múltja és jövője közötti kirívó ellentétekbe. Tapasztalhattuk a modern életstílus és a hagyományos életkörülmények ellentmondásaiból fakadó komoly kihívásokat. Megismerhettük a várost és kultúráját, amelynek dokumentált múltja az i. e. XI. századra nyúlik vissza, amikor a mitikus ba törzs itt alapította meg a Ba királyságot, melynek Csunking lett a fővárosa, majd az időszámítás környékén Csunking Kína szerves része lett.

A Jialing folyó akkori nevéről (Yushui) a Yu nevet kapta a város az I. században. Amely nemcsak a folyó menti Ba-Yu területen élő egyik különleges etnikum központja volt, de a kínai civilizáció szülőföldjének tartják. Egy gesztus a múltnak, ma is az ősi Yu írásjeggyel rövidítik a város nevét, ez szerepel például a csunkingi rendszámtáblákon. Nagyot ugorva a város történetében, Csunking 1937 és 1945 között, a II. világháború alatt ismét főváros lett. Csang Kaj-sek telepítette ide a Kínai Köztársaság és a Koumintang-kormány székhelyét. A japán légitámadások súlyos károkat okoztak, annak ellenére, hogy az állandó köd miatt csak a nyári hónapokban tudtak pontos bombázást végrehajtani, télen ugyanis a pilóták nem találták a várost.

A város három évezredes zsúfolt történelmére emlékeztet a hosszú renoválást követően, 2005 szeptemberében a nagyközönség számára megnyitott Dongshui Men, a Jangcéhoz vezető ősi, vízi városkapu és a hozzá tartozó Huguang vidéki Céh-terem. A Huguang céhkomplexum 250 éves múltú épületegyüttesének története összefonódott a víz mentén letelepedett, Kína különböző tartományaiból betelepült népesség történetével. Máig ható nyomot hagyva a város kultúráján, gazdaságán és társadalmán. Egyrészt Csunking és Szecsuán tartomány a különböző kultúrák és civilizációk összeolvadásának, együttélésének kiváló példája, másrészt ez időtől fogva vált kereskedelmi csomóponttá.

A Huguang céh-komplexumot virágzó, már-már luxuskörülményeket biztosító közösségei tették egyedülállóvá Kínában. Hasonló társadalmi és gazdasági rangú emberek különleges egyesületei voltak, akiket kezdetben az azonos származási hely, majd fokozatosan, az európai céhekhez hasonlóan, az azonos ipar űzése tartott össze. Feladatuk a tagok érdekében való piaci verseny összehangolásából, a helyi társadalommal való kapcsolattartásból állt.

Maga a Céh-terem épületegyüttes hagyományos Qing stílusban, az egymásba nyíló/összekapcsolt udvarok modelljét követve épült. A főépület templomot formázott, de szabadtéri színpad nézőtérrel, vendégszoba, konyha, kert, tó is tarozott hozzá. A Céh-terem berendezése: a korabeli kereskedői tevékenységet, vallási és ünnepi aktusokat, színházi és opera-előadásokat ember nagyságú alakok jelenítik meg, érzékeltetve az egykor pezsgő üzleti világ céhes mindennapjait. Az üzleti tárgyalás közben a teázás rítusába merevedő, a szabályokra kínosan ügyelő kereskedőfigurák, vagy a céh istenének áldozati bemutatót "eljátszó" alakok - mind az évszázadok során formálódott szokásokat mutatják. Az azonos helyről származók tradícióit, vagy a bajban lévő emberek kölcsönös, a céhes közösséget összetartó és működtető segítségnyújtást idézik.

Mondhatnánk, hogy a „kilenc arc” egyike Csunking ultramodern megapoliszé. Az utóbbi évek lenyűgöző iramú fejlődésének köszönhető, hatalmas infrastrukturális beruházásai, háromdimenziós közlekedési rendszere, földön, vízen és levegőben köti össze más régiókkal a várost. Van digitális információs központja és egy olyan kommunikációs centruma, amely a világ egyik legnagyobb, program által vezérelt helyi telefonközpontja. Jelenleg a Jangcén hat, a Jialing folyón négy hídon, és drótkötélpályákon lehet közlekedni. A városban három vasútvonal találkozik, 212 út indul ki innen, s autópályákat, gyorsvasutakat építenek a városon belül. A városközpont a hidaknak köszönhetően összenőtt a folyókon túli területekkel. Nemzetközi repülőtere van, melyről Kína és Ázsia számos városába lehet közvetlenül eljutni. Csunkingban 2003-ban a hazai össztermék (GDP) 27 milliárd amerikai dollár, az egy főre jutó GDP 1090 dollár volt.

Igaz, hogy Kína különböző történelmi korszakaiból, gazdag hagyományaiból minden, az országgal kapcsolatos közvélekedésre találhatunk példát. Tudjuk, hogy évszázadokig fallal védte magát a külső betolakodókkal szemben, amikor veszélyeztetve látta társadalmi, politikai rendszerét. Idegenkedett - gyakran okkal - a külföldiektől, számos jelzővel minősítve őket. Történetének egyes időszakaiban azonban teljes nyitottsággal fordult a külvilág felé.

A Ba-Yu kultúra, valamint a Huguang vidék céhei éppen a befogadó, a népek együttélésének tradícióit, valamint magas színtű gazdasági-kereskedői kultúrát honosítottak meg. Amikor az elmúlt 20 év, Csunking gazdaságának és gazdagságának titkait keressük, az összetett okok között bizonyosan az említett, tovább élő hagyományok szerepét is megtalálhatjuk. Más megközelítésben, a külföldről érkező technológiák, ipari, gazdasági, menedzsment- és munkakultúrák a hazai hozzáadott értékkel gyarapodnak és nemcsak az olcsó munkaerővel. A kereskedés és iparűzés magas szintű hagyományaira is támaszkodhattak tehát azok az állami, kormányzati törekvések és intézkedések, amelyek 1983 és 1997 között Csunking gazdasági pozíciójának erősödését eredményezték.

A csúcstechnológia itteni fellegvára a Csunkingi Gazdasági Technológiai Fejlesztési Övezet. Mivel ez a térségben a kínai gazdasági reformot reprezentálja, mintaként szolgál a külvilág számára. Két régiója, a fejlett déli (Nanpingban, a város Nan’an kerületében van, kb. 9,6 négyzetkilométer) és a fejlődő északi (Yuanyang és Lijia városok, kb. 83,7 négyzetkilométer) alkalmazkodott a világban történt változásokhoz: az új technológiák, a globalizáció és az információs forradalom térhódításához. 2003 végére már 2895 vállalkozás kezdhette meg tevékenységét, melyek közül 35 projekt beruházási összege meghaladta a 10 millió dollárt. Az itt befektetett külföldi tőke összege ugyanabban az évben elérte az 1,6 milliárd dollárt. Többek között a Ford, az Ericson, a British Petrol, a Metro, a Honda, a Suzuki, a Denso, a Cansai, a Taiwan Plastics and Dinxin világcégek jelentek meg sorra. Az elmúlt évtized során a déli régióban hat fő ipari terület alakult ki: elektronika és IT, gyógyszergyártás, autó- és motorgyártás, vegyipar, ruhaipar, bio-élelmiszeripar. A külföldi tőke szerepvállalása mellett a hazai állami és magánberuházók, bankok számára is vonzó a megfelelő környezet és magas színvonalú szolgáltatás.
Mihályi Ágnes - Nagy Lin

Az oldal tetejére...

Ráébredni életed céljára – Interjú Eckhart Tolle-val
• Science of Mind  • 2006. október

Eckhart Tolle első bestsellere, A most hatalma, lebilincselte az olvasókat megvilágosult meglátásaival. A jelen pillanatban maradás a módja annak - mondja a könyvben -, hogy megszüntessük a szenvedést, amit az elmével való azonosulás teremtett. Legújabb könyvében, az Új Földben, Tolle folytatja a jelen pillanati tudatosság témáját, kidolgozva azt páratlan tisztaságával és mélységével, és felfedi azt is, hogy a felébredt tudatosság hogyan hoz egyenesbe bennünket életünk céljával. Tolle szerint van egy belső és egy külső célünk is. A külső célünk változik a körülményekkel, és szükségszerűen bevonja az időt, míg a belső célunk mindig ugyanaz marad: abszolút jelen lenni bármiben, amit teszünk, s hagyni, hogy a cselekvéseinket a tudatosság, a felébredt tudat vezesse, s hatalmazza fel, mintsem, hogy az egoista elme irányítsa. Beteljesítjük sorsunkat és megvalósítjuk célunkat, ha ráébredünk arra, akik vagyunk: a tudatos Jelenlétre.

Tolle megragadta a nagy tanítók, mint Jézus és Buddha spirituális bölcsességének lényegét, és ezt a bölcsességet a ma embere számára érthetően juttatta kifejezésre, csak úgy, mint Ernest Holmes tette a Lélek és Szellem Tudományának formába öntésével. Amikor Holmes az elme spirituális kezeléséről beszél, amely „megtisztítja a gondolatot a tagadástól, a kétségtől és a félelemtől, és előidézi Isten örök-jelenlétének észlelését”, ugyanazt a bölcsességet tallózza az ősi tanításokból, amelyet Tolle is tesz a könyvében. Most, az Új Földdel, a megvilágosodás e kulcsát - teljesen tudatosnak lenni ebben a szent pillanatban - valóvá és élővé teszi számunkra a ma szavaival, a ma világának. Könyvének címe egy bibliai passzusra utal a Jelenésekben, amely új eget és új földet ígér. Ez metafórája a végtelen létezésre (ég) való tudatosság állapotának, amely folyamatosan új módon és új formában (föld) mutatkozik meg. Mivel a jelentése túlmutat az intellektuális megértésen, Tolle gondolatai kontemplációt igényelnek. Sokkal inkább megnyitásra, mintsem megtanulásra várnak. „A szavak csak mutatópálcák” - mondja. „Amiről beszélünk, az a szavakon túl van, de arra használhatjuk őket, hogy legalább a jelentésük irányába haladjunk, és ez hasznos.”

Az új földről alkotott víziójában az élet célja magában foglalja azt, amit felébredt cselekvésnek nevez. Mit ért ez alatt?

A legtöbb ember a jelen pillanatot úgy kezeli, mintha az egy akadály volna, amin túl kell jutnia. Mivel a jelen pillanat az Élet maga, ez egy őrült módja az életnek. A felébredt cselekvésben egy teljes belső ráhangolódás van a jelen pillanatra, és mindarra, amit éppen most csinálsz. A cselekvés ekkor elsődlegesen nem egy végeredmény eszköze, hanem megnyílás a tudat számára, hogy a világba jöjjön. Ráhangolni magadat a Mostra annyi, mint ráhangolni magadat az univerzális szándékra, a teljesség szándékára. Mi a teljesség szándéka? A tudat születése és virágzása. Ekkor a teljesség vezet téged bármiben, amit gondolsz, vagy teszel.

Ahogy az Új Földben magyarázom, a felébredt cselekvésnek három modalitása van, a körülményektől és a tevékenység természetétől függően. Ezek az elfogadás, az élvezet és a lelkesedés. Ha nincs sem elfogadás, sem élvezet, sem pedig lelkesedés abban, amit csinálsz, akkor nem vagy ráhangolódva az univerzális szándékra. Boldogtalanságot teremtesz, azaz szenvedést ilyen vagy olyan formában. Az ego meghatározásának egyik módja egyszerűen ez: egy diszfunkcionális kapcsolat a jelen pillanattal. Az, amire én az „új földként” célzok – a felébredt cselekvés által teremtett külső formák – úgy emelkedik elő, ahogy egyre többen rádöbbennek, hogy a céljuk hagyni a tudatosságot felbukkani mindenben, amit csak tesznek.

Hisz benne, hogy az emberiség kész erre az átalakulásra?

Igen. Látom a jeleket, hogy ez már történik. Első alkalommal egy nagyléptékű ébredés zajlik a bolygónkon. Miért most? Mert ha most nem történik változás az emberi tudatosságban, elpusztítjuk magunkat és talán a bolygót is. A kollektív egós elme őrültsége, megerősítve a tudománnyal és a technológiával, rohamosan viszi fajunkat a katasztrófa szélére. Fejlődni vagy meghalni: ez most az egyetlen választásunk. A keleti világtól eltekintve az a becslésem, hogy ez idő szerint az emberek mintegy tíz százaléka Észak-Amerikában már ébredezik. Ez önmagában kitesz harmincmillió amerikait, ehhez hozzájönnek más észak-amerikai országok népei, és a nyugat-európai országok népességének is körülbelül tíz százaléka szintén ébredezik. Ez valószínűleg elég, mint kritikus tömeg, hogy létrehozza az új földet. A tudatosság átalakulása tehát igazából zajlik, még ha nem is szerepel a ma esti híradóban. Hogy elég gyorsan történik-e? Bizakodó vagyok az emberiség jövőjét illetően, most már sokkal inkább, mint mikor A most hatalmát írtam. Valójában ezért írtam ezt a könyvet. Tényleg nem voltam biztos benne, hogy az emberiség túléli. Most másképp érzek. Számos okot látok, hogy reménykedjek.

Azt mondja az új könyvében, hogy az emberiségnek ehhez az átalakuláshoz el kell mozdulnia a tárgytudatosságtól a tértudatosság felé. El tudná ezt magyarázni bővebben?

Igen. Azt mondom, hogy a tértudatosság felbukkanását az emberiség fejlődésének következő lépcsőfokaként látom. Tértudatosság alatt azt értem, hogy amellett, hogy a lényünk teljesen tudatában van a dolgoknak - vagyis az érzet észlelésnek, gondolatoknak, érzelmeknek és bárminek, ami az életünkben történik -, ezzel egyidejűleg van egy rejtett áramlása a bennünk működő tudatosságnak vagy Jelenlétnek. A tudatosságba az is beleértendő, hogy nem csak a dolgoknak, úgymint a körülöttünk lévő tárgyaknak és embereknek vagyunk tudatában, de egyidejűleg tudatában vagyunk annak is, hogy tudatosak vagyunk. Tudatában az időtlen ÉN VAGYOK-nak, amely nélkül nem lenne világ. Egy belső, éber csendet érzékelünk a háttérben, miközben a dolgok történnek az előtérben. Ez a kondicionálatlan. Ez az igazi intelligencia. Ha csak tárgytudatosság van az életünkben, akkor a kondicionált csapdájában maradunk, a forma csapdájában, amely az elkülönülés látszatát teremti. Mindig a formát próbáljuk majd megváltoztatni, vagy ellenállunk neki valamilyen módon. A forma világára tekintünk az üdvösségért. De ha tudatában vagyunk a tértudatosságnak, ha tudatában vagyunk annak, hogy tudatosak vagyunk, akkor megszabadulunk a formával való azonosulástlól, ami az ego, és előemelkedik bennünk a teljességgel és a Forrásunkkal való egység érzése.

Így a ragaszkodás és a küzdelem elengedhető.

Így van, mert a tértudatosságban nincs jövő és nincs múlt. Csak a jelen van, és az mindig szabad. Ez az, amit a buddhisták „ürességnek”, Jézus pedig „az élet teljességének” nevez. Ez ugyanaz a valami, jobban mondva semmi. Mivel ez egy megnyílás a függőleges dimenzió felé, ami korlát nélküli, a jelen sosem zárja be a problémákat és nincs telve velük. A problémáknak idő kell, azaz múlt és jövő, hogy életben maradjanak. Másfelől, ha hagyjuk a figyelmünket visszasodródni a múltba, vagy előre a jövőbe, akkor a vízszintes dimenzióban működünk, és ez a formák fokozott megkülönböztetését eredményezi, amely az egós szerkezetekből ered. A függőleges dimenzióba való belépés magasabb fokú Jelenlétet követel. A Most kell, hogy legyen a fő fókusza figyelmünknek. Természetesen az idő fogalmára szükségünk van, hogy működjünk, például, hogy beütemezzük ezt az interjút. De a lényeg, hogy ne korlátozódjunk egyedül erre a dimenzióra. A tértudatosság megjelenése - a vízszintes helyett inkább a függőleges tudatosság felé való mozdulás - a következő lépcsőfok az emberiség fejlődésében, s ez egyre többször megtörténik, ahogy a tudatunk a most pillanatában marad.

Tud javasolni valamilyen módszert, amivel fókuszban tarthatjuk a mostot?

Az egyik dolog, amit tehetünk, hogy odafigyelünk a kis dolgokra magunk körül, figyelmet szentelve a részleteknek, mint például a fákon lévő madarakra és a kertben vagy a parkban lévő virágokra – csak vedd észre a szépséget mindenhol, még a legkisebb dolgokat is. Észrevenni látszólag jelentéktelen dolgokat éberséget igényel. Ez az éberség a kulcs. Ez a kondicionálatlan. Ez a tudatosság maga. Egy másik hasznos gyakorlat figyelni a lélegzetet, és tudatosan lélegezni. Ha figyelmet szentelünk a lélegzetünknek, akkor nem tudunk máson gondolkodni egyidejűleg. Figyelmünk a most pillanatában van, és nem a tegnappal kapcsolatos aggodalmainkon vagy a terveinken, hogy mit fogunk csinálni a jövő héten. Csak lélegzünk, és nem gondolkodunk. Mivel a lélegzet meditáció kiemel bennünket a gondolat aktivitásából, hatásos módja az ébredésnek. Valójában a lélegzetet, mivel formája, mint olyan nincsen, a hagyomány egyenlővé tette a szellemmel, a forma nélküli Egy Élettel. A német nyelvben a légzést jelentő atmen szó az atmanból származik, amely szanszkritül, az ősi India nyelvén az univerzális önvaló legbelső lényegére utal.

Miért olyan kívánatos, hogy megszabadítsuk az elmét a gondolkodástól?

A gondolkodás, egész pontosan a gondolkodással való azonosulás, felemeli és fenntartja az egót, amely, a nyugati társadalmunkban kiváltképpen, nincs az ellenőrzésünk alatt. Azt hiszi, hogy valóságos, és keményen próbálkozik, hogy fenntartsa a fennhatóságát. A negatív elmeállapotok, mint a düh, sértődöttség, félelem, irigység és féltékenység az ego termékei. Amikor az ego nyeregben van, ezek az elmeállapotok indokoltnak és valami külső tényező által okozottnak tűnnek számunkra. Általában egy másik személyt okolunk ezekért az érzésekért. Az igazi okuk azonban nem az életed tartalmában, hanem pontosan az egós elme struktúrájában keresendő. Ellenségre van szüksége, mert önazonosságát az elkülönülésen keresztül határozza meg, s így mások más-ságát hangsúlyozza. Ezért az ego kezébe adni a gyeplőt végül erőszakhoz, harchoz és háborúhoz vezet. Ez elmebaj, de az ego nem látja annak.
Az Egy csodálatos elme című film nagyon jól lefesti, hogy az elme hogyan tud becsapni minket, ha nem vagyunk tudatában annak, hogy irányít bennünket. Igaz története egy embernek, aki zseni, de őrült is egyben. A néző nem tudja, hogy őrült, amíg ő maga rá nem jön a történet kibontakozása során. A film rávilágít, hogy amikor tudatába kerülsz az őrültségedenk, már nem vagy őrült többé. Tehát ha tudatába kerülsz az elmédnek, már nem azonosulsz az elméddel többé. A tudatosság egy új dimenziója lép be. Az elmebajt a tudatosság nélküli gondolkodás okozza, és a tudatossság nélküli gondolkodás az, amivel az ego a markában tart minket.

Azt javasolja, hogy csupán változtassuk meg a gondolataink tartalmát, eltávolodva a negatitivitástól, vagy inkább szüntessük meg a gondolkodás tevékenységét?

A pozitív gondolkodás feltétlenül kívánatosabb a negatív gondolkodásnál. De a most pillanatának tudatosságában lenni, és az isteni Jelenlét tudatosságát gyakorolni az, amire Jézus gondol a hegyi beszédében, amikor így szól: „Ne aggódjatok az életetekért.” Ebből a Létállapotból nagy kreativitás fakad. A „változtasd meg gondolkodásodat” valóban érthető úgy, hogy szüntessük meg az elme állandóan fontoskodó aktivitását, mely ismétlődő, haszontalan és gyakran negatív. Ahelyett, hogy állandóan gondolkodnánk, nyugodttá és csendessé válunk, és tudatosak leszük arra, hogy tudatosak vagyunk. Ez az ÉN VAGYOK megvalósítása, a létezés megvalósítása, a lényegi identitásunk. Amikor meggyökerezünk ebben, a gondolkodás a tudatosság szolgájává válik, ön(ego)kiszolgáló tevékenysége helyett. Kreatív lesz és felhatalmazott.

Beszél a könyvében a fájdalomtestről, úgy a személyesről, mint a kollektívről. Mit ért a fájdalomtest alatt?

A fájdalomtest az én kifejezésem a régi érzelmi fájdalmak felhalmozódására, amelyet szinte minden ember hordoz az energiamezőjében. Én egy félig önálló pszichikai létezőnek látom. Negatív érzelmekből áll, amikkel nem szembesültünk, amiket nem fogadtunk el, és nem hagytunk elmenni a felbukkanásuk pillanatában. Ezek a negatív érzelmek hátrahagyták az emocionális fájdalom maradványát, amely a test sejtjeiben tárolódik. Van egy kollektív emberi fájdalomtest is, tartalmazva mindazt a fájdalmat, amit a számtalan emberi lény szenvedett el a történelem során. A fájdalomtestnek van egy szunnyadó és egy aktív állapota. Időszakosan aktiválódik, és ilyenkor további szenvedést keres táplálékul. Ha nem vagy tökéletesen jelen, akkor átveszi az elméd felett az uralmat, és negatív gondolatokkal, valamint negatív élményekkel táplálkozik, amilyen például a dráma a kapcsolatokban. Így állandósítja magát az egész emberi történelemben. Egy másik módja a fájdalomtest leírásának ez: a boldogtalanság iránti függőség.

Tud javasolni egy módszert a fájdalomtest megszüntetésére?

Igen. Úgy engedjük el, hogy elvágjuk a kapcsolatot a fájdalomtest és a gondolkodási folyamataink között, hogy ne tápláljuk többé a fájdalomtestet gondolkodásunkkal. Minden negatív gondolatnak van egy a fájdalomtestéhez hasonló frekvenciája, s így táplálja azt. Nem tud pozitív gondolatokkal táplálkozni. Amikor a fájdalomtest már nem futtatja többé a kényszeres gondolkodásunk belső párbeszédét, közvetlenül a tudatára ébredünk. Érezzük az érzelmet a testünkben, s ezzel tudatosságot viszünk bele, a tudatosság fényét. A régi érzelem ekkor ugyanúgy fog tudatossággá alakulni, ahogy a tűz formál át mindent önmagába. Tehát az érzelemmel való nem-azonosulás és a most pillanatában való puszta levés a módja annak, hogy megállítsuk a folyton újrateremtődő fájdalmas tapasztalatok körforgását.

Úgy tűnik, a félelem bújik meg a negatív érzelmek legtöbbje mögött. Hogyan engedhető el? A nem-azonosulás folyamatáról beszél. Hogyan működik ez?

A félelem a formával való azonosulás révén születik, legyen az az anyagi birtoklás, a fizikai test, egy szociális szerep, egy önkép, egy gondolat vagy egy érzelem. Azáltal születik, hogy nem vagyunk tudatában a tudatosság vagy a szellem forma nélküli dimenziójának, amely a lényege annak, aki vagy. A tárgytudatosság csapdájában vagy, tudatán kívül a belső tér dimenziójának, amely az egyedüli igaz szabadság.

Minden félelemteli gondolat a jövőről szól, olyan valamiről, ami lehet, hogy megtörténik. A legtöbb embernek ismerős az a „mentális mozi”, amely stresszt és aggodalmat okoz, és nem hagy éjjel aludni, miközben tested egy meleg és kényelmes ágyban hever. Abban a pillanatban, hogy felismered egy félelemteli gondolat mibenlétét, vagyis a haszontalan és önpusztító elmetevékenységet, elkezdesz nem azonosulni vele. Ekkor a tudatosság vagy a Jelenlét felváltja a gondolkodást. Nem mondom, hogy nem gondolkodsz többé, csak már nem kevered össze vele azt, aki vagy. A gondolkodás gyökeret ver a tudatosságban, ahelyett, hogy önálló és önkiszolgáló lenne, vagyis az ego.

Minden fájdalomtest jó sok félelmet tartalmaz, mivel a félelem a legalapvetőbb negatív érzelem. Hogyan foglalkozzunk vele? Ismétlem, felismered az okát: a fájdalomtestet, régi érzelmeidnek a felhalmozódását. Ha egyszer felismered, nem tud uralkodni az elméden, táplálkozni a negatív gondolataidból, nem tudja irányítani a belső párbeszédedet, sem azt, amit mondasz és teszel. Ha egyszer a fájdalomtest előjött, ne harcolj vagy állj ellen neki. Ez része a jelen pillanat „vanságának”, amellyel mindig belső összhangban kell lenned. Tehát megengeded neki, hogy ott legyen. Ha nem táplálod többé, elveszíti energiatöltését, és a negatív érzelem átalakuláson megy át.

Beszél a könyvében az ego szüntelen többet akarásáról és kielégíthetetlen többlet igényéről. Nem tekinthetünk bizonyos dolgokat, amiket akarunk, mégis érdemesnek, például a jobb emberré válás szándékát?

A jobb emberré válás vágya általában arról szól, hogy javítani akarok azon, ahogy magammal kapcsolatban érzek, ahogy magamat látom, vagy ahogy mások látnak engem. Ez a mentális imázsépítésről szól, vagyis az egóról. Ebbe persze beleértendő a megvilágosodás vagy a sprituálisabbá válás akarása is. A felébredés vagy a spirituális megvalósulás annak felfedezése, hogy nem kell hozzátenned önmagadhoz semmit, hogy teljesen önmagad lehess. Nem kell megpróbálnod jóvá válni, csak engedd meg a benned lévő, a Létezésben rejlő és a tőled elválaszthatatlan jóságnak, hogy felbukkanjon.

Azt mondja, hogy amint az emberek ráébrednek az igazi valójukra és életük céljára, egy új föld teremtődik. Milyen ez az új föld?

Nem akarok spekulálni az új föld jellemzőiről, de bármi is az, egy külső megnyilvánulása lesz az új égnek (mennynek), a tudatosság belső birodalmának. A felébredt tudatból fog megszületni, és szabad lesz az ego illúzióitól. Utalások, hogy az új föld milyen lesz, a Bibliában is találhatók, ahol azt mondja például, hogy „akkor majd a farkas a báránnyal lakik…” Ennek az egyik értelmezése az, hogy amit mi külső valóságként érzékelünk, az egy a kollektív emberi tudattal, és tükörképe annak, így a tudatban bekövetkező változás nem csak a világot változtatja meg, amit teremtünk, hanem a valóságérzékelésünk teljes módját is.

Ahogy az emberi lények felébrednek a formával való azonosulás álmából, a tudatosság elkezdhet formát teremteni anélkül, hogy elveszítené benne önmagát. Az igazi esszenciája annak, akik mindannyian vagyunk, megvalósul. Az új ég és az új föld eljövetele, amit az Ó- és az Újtestamentumban is mejövendöltek, találó metaforája ennek a tudati változásnak. Ez a változás azonban nem egy jövőbeni állapot, ami kivívandó vagy amiben hinni kell. Az új ég és az új föld belőlünk emelkedik elő ebben a pillanatban. Így hát ráébredni az életed céljára nem az, hogy a jövőre tekintesz és várod a majdani beteljesülést, hanem hogy a pillanatban maradsz, megengedve az egónak, hogy feloldódjon. Életed belső célja az elsődleges, és a belső célod az, hogy felébredj, hogy tudatos légy. Bármiben, amit teszel, a tudatosságod állapota az elsődleges tényező.

Az oldal tetejére...

A külvilágunk nem más, mint a belsőnk tükörképe
Népszabadság • Féderer Ágnes • 2005. március 19.

„A betegség álcázott szerelmi tevékenység, minden betegség elváltozott szerelem.” (Thomas Mann)

A keleti bölcsek már száz évekkel korábban vallották, hogy az ember testével és lelkével egyszerre, egy időben kell foglalkozni. Hiszen a test tárolja a lelket, és a lélek is képes megfertőzni a testet.

Vajon miért feledkezett meg erről a modern orvostudomány, miért hat most szinte az újdonság erejével az a felismerés, hogy a testünk betegségei igen gyakran lelki eredetűek?

Aki a következő tüneteket tapasztalja magán, úgymint gyengülő immunrendszer - azaz gyakori fertőző megbetegedések, allergia -, memóriazavar, magas vérnyomás, gyomorbántalmak, emésztési problémák, bőrelváltozások, először is gondolkodjon el azon, hány olyan napja volt az elmúlt hónapokban, amikor keveset és rosszul aludt, egész nap rohant, nem evett rendesen, határidők miatt szorongott, felhúzta magát a főnöke állandó piszkálódásán stb. Eközben persze egyik cigarettáról a másikra gyújtott, és öntötte magába a kávét. A modern tudomány egyetlen szóval intézi el mindezt: stressz. Az orvosok pedig ma már nem tagadják, a „szabadjára engedett” stressz akár meg is ölheti az embert.

Ma már azt is tudjuk, hogy a krónikus idegeskedés megemeli a hormonszintet, és olyan kémiai anyagok szabadulnak fel a testünkben, amelyek gyulladásokat vagy súlyos migrént okoznak, netán komolyabb szívpanaszokat is.

„A betegség azt jelenti, hogy letértünk a harmónia útjáról, illetve kérdésessé tettünk egy addig kiegyensúlyozott rendet. A harmónia zavara azonban a tudatban, az információk szintjén áll fenn, s a testben csak megmutatkozik. A test ily módon csak egy megjelenítési vagy megvalósítási szint, amely a tudatban lejátszódó folyamatokat és változásokat tükrözi. A betegség rákényszeríti az embert, hogy maradjon az egység felé vezető úton, ezért a betegség út a tökéletesség felé” - vélekedik például Thornwald Dethlefsen és Rüdiger Dahlke a betegségek jelentéséről és jelentőségéről írott könyvében.

A kutatók arra jutottak, hogy az orvosokhoz mostanában befutó betegpanaszok több mint hatvan százalékának valamilyen formában közük van a mindennapi stresszhez.

- Az elmúlt századokban még meggyőződéssel vallották a gyógyítók, hogy a lélek is megfertőzheti a testet - mondja dr. Riskó Ágnes, aki tizenöt éve az Országos Onkológiai Intézet pszichológusa. - Valójában a tudomány fejlődése „szakította szét” a betegeket, azaz szakosította az orvosokat a testrészeink, szerveink külön-külön vizsgálatára, gyógyítására. Ma aztán már megint ott tartunk, hogy egyre többen térnek vissza a kiindulóponthoz: a betegeket a szakorvosoknak együtt, egymással beszélgetve, véleményüket kicserélve kellene gyógykezelniük.

Riskó Ágnes egyetért azzal, hogy a túlzott feszültségben élés - csakúgy, mint például a gyász, illetve bármilyen más veszteség megélése - lelkileg nagyon kiszolgáltatottá, védtelenné tehet minket.

- Ahhoz azonban, hogy ennek valós testi megnyilvánulásai legyenek, alkati sajátosságok is szükségesek - vélekedik a pszichológus -, azaz csak az a betegség jön elő valakinél nagyobb lelki terhelés esetén, ami „kódolva van” nála. Az lesz daganatos, akinek a családjában is előfordult már ilyen betegség, tehát hajlama van rá. Ez az immár nemzetközi orvoskonferenciákon is hangoztatott felismerés hatalmas távlatokat nyit a gyógyításban. Végre megint ott tartunk, hogy a hagyományos terápiákkal együtt a lelki problémáinkat is kezelve, gyakran eredményesebben enyhíthetjük a test fájdalmát.

„A tbc és a rák legfeltűnőbb hasonlósága, hogy mindkettőt az indulatok betegségének tartjuk. Régen úgy gondolták, hogy a tbc oka a túláradó szenvedélyben keresendő, és így a vakmerő és érzéki embert támadja meg, ma pedig sokan úgy vélik, hogy a rák a kielégítetlen szenvedélyek betegsége, a szexuálisan elnyomott, gátlásokkal küszködő, haragra képtelen emberé. A tuberkulózisban szenvedő beteg még lehetett számkivetett, kallódó ember is. A rákos ember képe sokkal egyszerűbb: lenézzük, mert elveszítette az élet játszmáját” - írja Susan Sontag a múlt század hetvenes éveinek végén megjelent A betegség mint metafora című könyvében.

Popper Péter pszichológus úgy gondolja, hogy az a fantasztikus technológiai fejlődés, amely az elmúlt évszázadban ment végbe a világon, relatív elbutulást hozott magával. Az emberi intellektus ugyanis nem fejlődött olyan mértékben, mint ahogy a technika szárnyalt. Az emberi test, annak „meghibásodása”, „szervizelése” azért is került inkább előtérbe, mert a testünk modern diagnosztikai módszerekkel ma már szinte tökéletesen felderíthető, azaz a működése egyértelműbb, érthetőbb - a testünkre ható, feltételezett lelki folyamatokról azonban meglehetősen keveset tudunk. Popper Péter osztja Riskó Ágnes véleményét az orvosok túlzott, és az eredményes gyógyítás szempontjából nem mindig jó szakosodásáról, csak ő úgy fogalmaz, hogy a kórházak manapság inkább egy autószerelő műhelyre hasonlítanak, ahol külön részleg foglalkozik a kárpittal, külön a motorral meg a kerekekkel. Arra, hogyan is néz ki egyben az autó, senki nem kíváncsi.

- Kár, hogy nincs cipzár a betegeken - mondja Popper Péter. - Mennyivel egyszerűbb lenne lehúzni, és kivenni belőlük azt, ami éppen fáj. Hiszen az ember a modern gyógyászatban már nem más, mint egy-egy beteg szerv tokja. A halálos beteg pedig a selejt darab. A tok tehát viselkedjen tokhoz illően, ne legyenek igényei, és ne pofázzon. Az orvosokat arra tanítják, hogy tiszteljék az életet, és a rendelkezésükre álló eszközökkel próbálják meghosszabbítani azt. Ehhez képest leginkább arra tartjuk őket, hogy szenvedést csillapítsanak. Dr. Pető András professzor mondta mindig, hogy nincs nagyobb támadás a méltóság ellen, mint a betegség. A magam részéről tehát úgy gondolom, hogy az ember egyben van, a test, lélek, szellem nem választhatók el egymástól, a gyógyítónak pedig nem a részleteket, az egész embert kell néznie, és az egész emberért kellene felelősséget vállalnia.

Riskó Ágnes arra is emlékeztet, hogy régóta elfogadott, tapasztalati tényen alapul, hogy a betegek mentális állapota biztosan befolyásolja a gyó-gyulásuk eredményét. Az a daganatos beteg, aki nem adja fel, küzd, van még elintéznivalója, hisz a gyógyulásában, olykor bizony „csodákra” is képes.

Azt, hogy a hívők olykor „jobban” gyógyulnak, az orvosok sem cáfolják. Van, aki úgy fogalmaz: a hit a legrégebbi és legegyszerűbb test-lélek gyógyszer.

A Newsweek hetilap nemrég arról írt - a legnagyobb angol és amerikai magazinok az utóbbi időben rendszeresen közölnek nagyobb összeállításokat, elemzéseket a témáról -, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a kormány 16 millió dollárt, azaz közel hárommilliárd forintot szán ebben az évben olyan kutatásokra, amelyek test és lélek kapcsolatát, egymásra hatását vizsgálják. Megtaníthatjuk-e magunkat arra, hogyan legyünk egészségesek? - teszik fel a kérdést az amerikai szakemberek. Melyek azok a módszerek, lehetőségek, amelyek a testünket, lelkünket egyaránt megmozgatják, megnyugtatják? Szükség van-e lelki fitneszre is?

Úgy tűnik, a modern kor embere inkább az ősi módszerekhez tér szívesen vissza. A becslések szerint kétmillió angol és egymillió japán jógázik például rendszeresen, Amerikában már jógabajnokságokat is rendeznek. Londonban van a világ egyik legnagyobb jógaközpontja, a Primrose Hill, ahol hetente átlagosan kétezer ember gyakorlatozik. Van, aki divathóbortnak nevezi a jógát, mások szerint jó üzlet. Akadnak persze olyanok is, akik úgy vélekednek: mindegy, használ-e vagy sem, jó ürügy arra, hogy az ember legalább egy órára kikapcsolja a mobiltelefonját.

(A jógát, tajcsit, meditációt sajnos nem csupán szakavatott mesterek oktatják, szép számmal hirdetnek kóklerek is tanfolyamokat. Arról nem is beszélve, hogy önjelölt táltosok, varázslók gyakran könnyedén kihasználják a bajban lévő, beteg embereket, akik szívesen kockáztatnak, amikor az orvosok már nem ígérnek nekik semmit. Riskó Ágnes szerint a hit ilyen esetekben is „működhet” - mint a placebo -, igaz, csupán átmenetileg.)

Veres András magyar jógamester, a budapesti Sivananda Jógaközpont vezetője - civilben utasszállító pilóta - elárulja, hogy még orvosok is gyakran fordulnak hozzá tanácsot kérni, amikor a saját eszköztáruk már kiürült. A jóga ugyanis lehetővé teszi, hogy a „belső birodalmunkban sétáljunk”, ezért segíthet félelmet, agressziót legyőzni, megtisztít, védekezést tanít, egyszóval tudatos embereket nevel.

A jóga ősi indiai élettudomány, amelynek megismerése és gyakorlása - hívői szerint - intelligens, testileg és lelkileg egészséges személyiséghez vezet. Hajlékony testet, energiától sugárzó személyiséget, tiszta, higgadt gondolkodást eredményez testgyakorlással, légzéssel, relaxációval, megfelelő táplálkozással, pozitív gondolkodással és meditációval.

- Értelmetlenül felpörgette magát a világ - vélekedik Veres András -, a stresszt a legtöbben alkohollal, szexszel, droggal próbálják oldani, ám arra, hogyan lehetünk boldogok ebben a nagy pörgésben, alig találunk módot. A jóga megnyugtat, ellazít, pihentet, végre egy hely, ahol nem kell versenyezni. Az egészség gazdagság. Az elme nyugalma pedig a boldogság.

A jóga a teljes embert kezeli, a testét, az energetikai állapotát, a táplálkozását, az érzelmi világát, és foglalkozik a mentális állapotával is. A meditáció pedig megtanítja az elme uralmát.

Kik járnak jógázni? Menedzserek, akik a mindennapok feszültségét szeretnék feledni. Hölgyek, akik a gyakorlatoktól titokban formásabb alakot is remélnek, és útkeresők, akik arra szeretnének választ kapni: ki vagyok, honnan jövök, miért is vagyok itt.
Magyar László hat éve jógázik és oktat is jógát - egyébként egy filmes céget igazgat, valamint rendezvényszervezéssel foglalkozik. Ő a Satyananda vagy Bihar jógairányzat hívője. Ez az iskola pontos útmutatást ad arra is, hogyan kell gyógyítani a különböző pszichoszomatikus eredetű betegségeket. Az irányzatteremtő Swami Satyananda Saraswati jógi szerint minden emberi szervnek lelki funkciója is van, a máj tárolja például a negatív érzelmeket.

- Mintha elfeledkeztünk volna arról, hogy régen, amikor valaki megbetegedett, nem csupán orvosságot kapott, de szellemi gyakorlatokat is kellett végeznie - mondja Magyar László. - A sámánok, varázslók, táltosok, vagy mondhatunk jógit is, még tudták, hogy ezek a spirituális gyakorlatok éppúgy fontosak, az élethez, az egészséges személyiséghez tartoznak, mint például a megfelelő táplálkozás. A többség a megnyugvást keresi a jógában. Van például egy olyan gyakorlatunk, a joga nidra, amelyet alvás nélküli alvásnak is nevezhetnénk.

A szintén ősi, kínai eredetű tajcsiról azt mondják: ez az a harci művészet, amely a keménységet a lágyság által győzi le.

Havasi András főállású oktató tulajdonképpen a génjeiben hordozza a tajcsi kultúráját - édesanyja Észak-Kínából származik. A tudatunk és a testünk behatárolt, korlátozott - magyarázza -, a bennük lévő „csit” viszont magunk irányítjuk. A csi valójában az adatátvitelt segíti a testünk és szellemünk között, ha ez tiszta, akkor harmónia uralkodik bennünk, egésznek érezzük magunkat, azaz egészségesek vagyunk. A tajcsi tehát nem más, mint a belső, szellemi mozgások megjelenítése mozdulatsorok formájában. Mivel a szellemünk belső mozgása görcsös, szaggatott is lehet, ez a gyógyító, ellensúlyozó külső mozdulatsor folytonos, lágy, finom mozgásokból áll össze, hogy segítse az energia szabad áramlását. A gyakorló mozdulatai összhangban vannak a testében és a tudatában zajló folyamatokkal.

Tajcsizni a divat és a kínai kultúra szeretete mellett sokan krónikus betegségüket - például szklerózis multiplex és daganatok - legyőzendő járnak, vagy az öregedést késleltetni. Mások a gyakorlás adta nyugalmat élvezik, képzőművészek, sportolók esküsznek rá, hogy akkor érik el az alkotásukhoz vagy fizikai teljesítményükhöz szükséges tudati és testi lazaságot, ha rendszeresen tajcsiznak. A hozzá kapcsolódó filozófia szerint, amelynek gyökerei a taoizmusban találhatók, békében lenni a világgal nem más, mint igazi összhangot teremteni a testünk és lelkünk között.

- Nincsenek csodák, senki nem attól gyógyul meg, mert eljár például jógázni - állítja Veres András. - Tudomásul kell venni: a külvilágunk nem más, mint a belsőnk tükörképe. Ezért sem engedhetjük meg magunknak, hogy másra bízzuk az egészségünket. Ez persze felelősség, de ha majd befejezem az életemet, úgy akarok elmenni, hogy ez egy jó kör volt.

Az oldal tetejére...

A zöld tea csökkenti a halálozás kockázatát
• hazipatika.com  •

„Az elmúlt harminc év során a rákos daganatok szakterületének fejlődését tanulmányoztam, és kiterjedten írtam a daganatos betegségek kutatásáról, gyógyításáról és megelőzéséről. Az alábbiakban a zöld teával kapcsolatos kutatásokról írok” - Ralph W. Moss

Jótékonyan hat a szív- és érrendszerre
Egy nagy populáción végzett epidemiológiai tanulmány Japánban kimutatta, hogy azok között, akik naponta öt csésze zöld teát ittak, szignifikánsan csökkent a halálozási kockázat - különösen a stroke (agyvérzés) miatti halálozás. Az 1994-ben kezdődött vizsgálatban összesen több mint 40.000 japán felnőtt vett részt, akiknél korábban stroke, coronaria szívbetegség vagy rákos daganat nem fordult elő.

A résztvevőket akár 11 évig is követték, ezen idő alatt a közvetlenül rákos megbetegedés miatt bekövetkező halálozást (specifikus halálok) és a valamennyi okból bekövetkező halálozást (összes-halálozás) gondosan feljegyezték. A vizsgálati időszak alatt a nyomon követhető résztvevők közül összesen 4209-en haltak meg, 892-en szív- és érrendszeri betegség, míg 1134-en rákos betegség miatt. Minél több zöld teát ittak a résztvevők, annál kisebb volt annak az esélye, hogy a vizsgálat során bármely ok miatt, de különösen szív- és érrendszeri betegség (köztük szívroham és stroke) miatt haljanak meg.

A zöld teának a bármely okból bekövetkező halálozásra kifejtett preventív hatása nőkben erősebb volt, mint férfiakban. A szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkező halálozás is a nőkben csökkent legerősebben. Azoknál a nőknél, akik a legtöbb teát itták, a stroke miatti halálozás 31 százalékkal csökkent.

Daganat ellen nem véd?
Bizonyos mértékig meglepő, hogy számos korábbi vizsgálat pozitív eredménye ellenére ez a tanulmány, bármely szintű zöld tea fogyasztása esetén sem talált szignifikáns csökkenést a rákos betegségek miatt bekövetkező halálozásban.

Mindazonáltal nem vetném el annak a lehetőségét, hogy más populációkban, a jövőben elvégzendő vizsgálatok ki fogják majd mutatni, hogy a zöld tea fogyasztása összefügg valamelyik rákbetegség kockázatának csökkenésével. (A japánoknál a legtöbb ráktípus előfordulási rátája már eleve alacsony, ezért ez a hatás talán tisztábban látszik majd olyan populációkban, akiknél ennek a betegségnek az előfordulási rátája magasabb, mint például a nyugati országokban.)

A zöld tea a Camellia sinensis cserje szárított leveleiből készül, de a fekete teával szemben, ez a tea erjesztetlen. A zöld tea olcsó, könnyen elérhető és számos különböző változata létezik.

Napi öt csésze zöld teát a legegyszerűbb úgy fogyasztani, hogy fő italunkként ezt fogyasztjuk, fekete tea, kávé vagy üdítők helyett. Néhányan úgy gondolják, hogy szokásos reggeli kávéjukhoz képest a zöld tea meglehetősen gyenge. Egyes változatok, mint például a jázmin tea valóban nagyon finom. Vannak azonban, akik a meglehetősen ütős kínai "puskapor" (gunpowder) zöld teát részesítik előnyben (ez egy szorosan felsodort levelű zöld tea).

Két kitűnő ilyen változat "Az ég temploma puskapor tea" és a "Tűhegy puskapor tea". Ez a két fajta zöld tea Kína Zhejiang tartományából ered.

A puskapor tea festői neve onnan ered, hogy a szürkés-zöld színű leveleket szorosan golyókká sodorják össze, amelyek azonban "szétdurrannak", amikor forró vízbe mártják a golyókat és a levelek eredeti hosszú, lapos formájukat felvéve terülnek szét. A vásárlásnál figyeljünk arra, hogy a golyócskák legyenek fényesek, mert ez jelzi, hogy a tea friss. Zöld teát inkább levél formában, mint filteres csomagolásban vegyünk.

Bár a filteres tea kényelmes, gyakran a legrosszabb minőségű őrölt teát, a teagyártás maradékát csomagolják a zacskókba.

Elkészítés
Azt szokták mondani, hogy a legjobb teát úgy készíthetjük, ha egy teáskanálnyi teát számítunk személyenként és még "egyet a kannára is". Jómagam azt tapasztaltam, hogy ez a recept túl erős főzetet eredményez.

Mindenesetre a leveleket forró (de ne forrásban lévő) vízbe merítsük, és a teát négytől hatpercnyi ideig hagyjuk állni. (Persze, az optimális főzési időt érdemes mindenkinek saját maga számára kikísérleteznie.)

A legjobb, ha a teát lazán egy zacskóba vagy egy teaforrázó kanálba helyezzük, amely elég nagy ahhoz, hogy a tealevelek tágulását lehetővé tegye és ily módon azok kiadhassák zamatukat. Ezután a teatartót ki lehet venni, mielőtt még a tea túl erős vagy keserű lenne.

Ha a koffein hatása zavarná, kaphatók olyan márkák is, amelyekből a koffeint természetes úton eltávolították, bár ezek választéka valamivel kisebb és ízük sem olyan testes.

Az oldal tetejére...

Világörökség lesz a hunok fővárosa?
- Kínában a magyarokat tartják az utódoknak
• Nacional Geographic 2004. április •

A kínai Sanhszi (Shaanxi) tartomány arra készül, hogy a világörökség részévé nyilváníttatja az ősi hun fővárost, Tongwanchenget. Ez a település a világon az egyetlen olyan romterület, amelyet a hunok hagytak maguk után.

A hunok Észak-Kínát, Közép-Ázsiát és Európa nagy részét is meghódították egykor. A nomád törzs eredete ismeretlen, a kínai források például a mai Kína területéről eredeztetik őket. A kínaiak szerint a hunok leszármazottai a mai magyarok, ám ezt korántsem tekinthetjük bizonyosnak – sőt: itthon a magyar népcsoportot finn-ugor nyelve miatt e népek közé soroljuk.

Hunok, avarok, magyarok…
Vannak elméletek ugyan a hivatalosan el nem fogadott török származásunkról is (a hunokat is általában török nyelvűnek tartják), ám a Hungária elnevezés akkor sem a hun, hanem az onogur népnévből eredeztethető a szakértők szerint. Az onogur szó egy összetétel: az „on” tizet jelent a különböző török nyelveken, az „ogur” pedig csuvas-török, bolgár-török eredetű szó, amely törzset is jelenthet. (Az ogurok egyébként népként is feltűntek Ázsiában, méghozzá a nyugati hunok szállásterülete környékén.)

E Közép-Ázsiában lévő területekről eredeztethetők az avarok is, akik magukat uar-hunnak nevezték, ami akár a „hun” népnévvel is kapcsolatban állhat. Az avarok emlékét őrzik a mai Magyarország Várkonyra végződő településnevek. A Várkony a varhun, uar-hun népnévből származó név. A nyugati hunok megkülönböztetendők az ázsiai hunoktól, a hsziungnuktól, akik a kínai forrásokban szerepelnek mintegy ezer éven át. Hogy a különbség mekkora volt a nyugati és keleti (illetve a kínai források szerint az északi és déli) hunok között, azt igen nehéz megítélni.

Pár éve fedezték fel a hunok fővárosát
A hunok, magyarok eredetét aligha lehet könnyen eldönteni, éppen ezért térjünk inkább vissza Kínába! A napokban a Xinhua hírügynökségnek nyilatkozó, a Sanhszi tartomány kulturális örökségeiért felelős hivatalnok, Zhang Tinghao igazgató ugyanis bejelentette: az ázsiai hunok (más néven: hsziungnuk) máig fennmaradt egyetlen fővárosát, Tongwanchenget szeretnék a világörökség részévé nyilváníttatni.

Tongwanchenget, a romvárost néhány éve fedezték fel, és akkor ez nagy szenzációt keltett a régészek körében. Előzőleg közel ezer évig borította be a települést a sivatag homokja. A romváros számos értékes lelettel és tudományos felfedezéssel szolgálhat a hunok eredetét, kultúráját illetően.

A hunok miatt építették a Nagy Falat
A törzs egyébként körülbelül ezer évvel ezelőtt tűnt el. Az 1600 éves romterület Jingbian megyében található, a Kína északkeleti részében lévő Sanhszi tartományon belül. A hely mindössze 500 kilométerre van Xi'antól, amely egykor a Chang'an nevet viselte, és hat feudális kínai dinasztia idején volt főváros. A kínaiak annyira tartottak a hunoktól, a hsziungnuktól, hogy miattuk építették fel a Nagy Falat is.

A hunok az időszámításunk előtti harmadik században bukkantak fel, s hamarosan az egyik legnépesebb etnikai csoporttá váltak a mai Kína területén (ám ez a vidék akkor még nem volt a kínai, illetve han népesség uralma alatt). A második század végére a hunok létesítették az első rabszolgatartó rezsimet a mai Kína területén. A hsziungnuk feltételezések szerint török nyelvűek voltak egyébként.

A hunok később számos kínai területet vetettek uralmuk alá, ám az időszámításunk előtti első században vereséget szenvedtek a nyugati-han dinasztia fejétől, Hanwu császártól Kínában. Ezután a hunok kettészakadtak, majd a harcok folyamán a kínaiakkal (ezúttal a keleti hanokkal) szövetkező déliek legyőzték az északi hunokat, időszámításunk szerint 89 és 91 között.

Az északi hunok nyugatra vonulnak
Az északi hunok ekkor nyugatabbra vonultak, először az Ili folyó völgyébe, Közép-Ázsiába, majd a Dontól keletre és a Volga vidékére költöztek. A hunok ezután az európai történelmet alakították át.

Időszámításunk szerint 374-ben az eredetileg északinak nevezett hunok tovább vonultak nyugatra, s ezzel megindították az első nagy népvándorlási hullámot, amely Európára zúdult. Többek között az ő hatásukra, nyomásukra támadtak a gótok a Római Birodalomra. Az ötödik században végül átkeltek a Dunán és a Rajnán, s Attila vezetésével birodalmat alapítottak. (Attila sírját régóta keresik a régészek, általában a Tiszát feltételezik végső nyughelyeként.)

Százezren dolgoztak Tongwancheng építésén
A hunok Ázsiában maradt részei viszont Tongwancheng városában alakítottak ki fővárost időszámításunk szerint 419-ben. Országukat Daxia (Dahsziának) nevezték és ez az állam szintén az ötödik század táján létezett. A mai Kína területén, a nem kínai népek közül a hunok építették ki a legfejlettebb várost. A világon egyébként Tongwangcheng az egyetlen főváros, amely a hunokhoz fűződik, és még ma is megtalálható – legalábbis romokban. A település – amelynek a neve körülbelül azt jelenti, hogy „egyesüljön minden nemzet” – építésén állítólag százezer ember dolgozott.

Tongwancheng felépítése azoknak az embereknek az eltökéltségét bizonyítja, akik mindenáron fenn akartak maradni a sivatagban – magyarázta Hou Yongjian, a Shaanxi Normal University professzora. A város egyedi jellege elvitathatatlan a professzor szerint. A települést egyébként hosszas kutatás, többek között repülőgépes felmérés és távolsági érzékelők segítségével fedezték fel.

Három részből áll a város
Tongwancheng városa három részből áll. A palotanegyed mellett egy belső és egy külső negyedből. A palotanegyedben található a császári palota. A belső negyedben a kormányzati hivatalok helyezkednek el, továbbá a hivatalnokok és a királyi család tagjainak, rokonainak a lakhelyei. A köznép a „külvárosban” lakott.

A város négy sarkán őrtornyok vigyáztak a biztonságra. A falak 16-30 méter vastagok voltak. A falak anyaga különleges: homok, föld és rizsföldeken átfolyatott víz segítségével jött létre. A víz szerepe volt ebben a legfontosabb, mert a „ragadós”, „rizses” folyadék összetapasztotta a homokot és a földet, így szinte kőszerű építőanyaghoz jutottak a hunok.

A város elrendezése különleges: az északnyugati rész magasabban fekszik, a délkeleti viszont alacsonyabban. Tongwanchenget többek között azért is szeretnék most a világörökség részévé nyilvánítani a kínaiak, mert a néhány éve felfedezett települést erősen fenyegeti az elsivatagosodás.

A szisztematikus helyreállítás egyébként már megkezdődött Tongwanchengben. Sikerült például rekonstruálni a „Yong'an Emelvényt”, ahol Helianbobo, Daxia császára szemlélte a parádézó hun csapatokat.

A magyarok a leszármazottak?
„Mint nemzetiség a hunok eltűntek. De sok hun túlélte az évezredek viharait. Számos tudós úgy tekinti, hogy a mai magyarok a hunok leszármazottai” – nyilatkozta a Xinhua hírügynökségnek Wang Shiping, a Sanhszi Történeti Múzeum szakértője. A Xinhua szerint ezt a véleményt számos magyar kutató is osztja (neveket a kínai hírügynökség nem említett).

A kínai tudósok hangsúlyozzák, hogy a hunok kultúrája számos országban hagyott nyomot maga után. Mongóliában, Oroszországban és Észak-Kína, vagyis Belső-Mongólia területén egy hangszer a hujia (hudzsia) őrzi a hunok emlékét, de Északnyugat-Kínában, az ujgurok is játszanak ilyen zenei instrumentumon.
Szegő Iván Miklós

Az oldal tetejére...