Arany Hegy magazin 11. szám:

2006 A Kutya éve
A budo titka, a zen titka
A fokozatos út őrült bölcsessége
A gyakorlás körvonalai - kivonat
A Nyolc Halhatatlan 2 - kivonat
A qigong története - teljes
A taoista energiatan - kivonat
Az öt taoista szent hegy 2. rész
Bodhidharma ösvényén
Interjú - Halassy Marianna
Párkapcsolatban gyakorolni és fejlődni 3
Qi, az élet forássa
Szellemi materializmus - kivonat
Yi Jing

2006 A Kutya éve

A kínai asztrológiában 2006 a Kutya éve, mely január 29-én kezdődik. A Kutya tárgyszerű, őszinte és egyenes személy, mindenről megvan a véleménye, sokszor Ő az igazság bajnoka.  Nem kerülgeti a forró kását. Szívesen ad tanácsot, elsőként ajánlja fel segítségét a bajbajutottaknak.  Igen család szerető. Ha megbomlik a családi harmónia boldogtalan, és igyekszik a békét gyorsan helyreállítani. A legnagyobb idealisták közöttük találhatók. Önzetlenek, nemcsak saját magukra gondolnak, és fáradságot nem ismerve dolgoznak, hogy elérjék a közös célt.

Gyakran önfejűek és konokok. Nehezen viselik el a bírálatot. Ha valami nem a kedvük szerint történik, ingerlékenyek és harapósak lesznek. De csak rövid időre. A következő pillanatban segítenek – akár az ellenségeiknek is. Nincs még egy olyan állatjegy, amelyik segítőkészebb lenne nála. A Kutyára mindig lehet építeni. Feláldozza magát másokért. A külsőségek nem érdeklik, nem dicsekvők. Ragaszkodnak kedves tárgyaikhoz, ruháikat évekig hordják, nehezen válnak meg tőlük. A Kutya-nők a legagresszívabb férfiakkal is kijönnek, nyugalmukat megőrzik. Mindig készek a vigasztalásra, a kiengesztelésre. Barátságos és kedves természete ellenére nem igazán kedveli a társaságot. Utál nagy rendezvényekre járni, szívesebben fogad egy csöndes vacsorát, tábortűz melletti beszélgetést a barátaival.
Többen tisztelik ugyan, de élni nem könnyű vele. Hangulatait gyakran változtatja, és igen nehéz az igényeinek megfelelni, de ha rátalál a társára, hű lesz hozzá, és mindent megtesz azért, hogy életét jobbá, kényelmesebbé tegye.
A nő Kutya, főként a szépségéről híres. Melegszívű és kedves teremtés, ismeretlenekkel szemben zárkózott és titkolódzó. Okos, nyugodt természete ellenére rendkívül ambiciózus tud lenni. Szeret sok időt a szabadban tölteni, és sportolni.
A  Kutya-férfi szerény, azt hangsúlyozzák, hogy a boldogsághoz kevés is elég az életben. Nem anyagiasak, de a pénzre azért szükségük van, hogy másokat kényeztessenek, boldoggá tegyenek. Kissé bizalmatlanok, ezzel aztán a maguk és mások életét is megkeseríthetik. A Kutya alapos, amit tesz, azt mindig meggondoltan teszi. Szorgalmas, de ezt környezete nem mindig ismeri el. Borúlátó. Állandó félelemben, riadókészültségben él. Általában nem bőbeszédű. Állhatatossága miatt a szerelemben majdnem mindig célhoz ér, pedig nem sieti el a dolgot. Ha a Kutya partnere is türelmes, ideális házasság jöhet létre. A Kutya-nőre nyugodtan rá lehet hagyatkozni, hű, rendszerető, kiváló háziaszszony, gyerekeiről lelkiismeretesen gondoskodik. Nagyon igazságos. Magánál és másoknál is magasra teszi a mércét, az erkölcs terén is. Gyakran választ olyan pályát, ahol a szegényeken, betegeken, gyengéken segíthet. Szívesebben ad, mint kap. Nagyvonalú, és hálát soha nem vár el a jócselekedeteiért. Akinek Kutya a partnere, ne felejtse el, hogy a legnagyobb szerelem idején is szüksége van egy zugra, egy csendes sarokra, ahol zavartalanul egyedül lehet. A Kutya ugyanis individualista, olykor félénk, néha valóságos különc, de a legkedvesebb fajtából.
A Kutya-gyerekek szeretik, ha kényeztetik őket. Mindig van egy csendes sarkuk, ahová egyedül viszszahúzódnak, ahol álmodoznak. Kedvenc játékukat sokáig megőrzik. Hivatásukban nem nagyra törők, kiegyeznek a második hellyel is. Nem halmoznak fel nagy anyagi javakat, kevesebbel is beérik. Szívesen morfondíroznak. Minden kutyában rejtőzik egy kis filozófus.

Az oldal tetejére...

A budo titka, a zen titka

Egyszer, a Tokugawa időkben egy szamuráj, a kendo nagymestere, útnak indult, hogy megismerje a kardvívás titkát. Éjfélre Kamakura szentélyéhez érkezett, felment az odavezető hosszú lépcsősoron, és hódolattal adózott a hely istenének, Hachimannak. Japánban Hachiman nagy bódhiszattva, a budo védelmezője.

Miután a szamuráj hódolatát tette, elindult lefelé a lépcsőn. Ekkor megérezte, hogy szemközt vele, egy nagy fa alatt szörny rejtőzik. Ösztönösen előrántotta kardját, és abban a pillanatban megölte a szörnyet. Vér folyt a testéből, szétömlött a lábai előtt. Tettét öntudatlanul hajtotta végre.
Hachiman bódhiszattva nem mondta meg a szamurájnak a budo titkát, de a szentélytől viszszavezető út eseményei megérttették vele. A megérzésnek és a tettnek egy időben kell megjelennie. A budóban a tudatos gondolkodásra egy pillanatnyi idő sincs. Cselekvés közben a szándék és a tett egyidejűleg történik. Ha azt mondod: „Á, egy szörny! Hogy tudnám megölni?”, vagy csak egy pillanatra is habozol, akkor az előagy működik, pedig az előagy és a thalamus (a központi agyvelő) működésének egybe kell esnie a cselekvéssel. Miként a patakban a hold tükörképe sohasem mozdulatlan, pedig a hold csak ragyog, és nem mozdul. Ez a hishiryo tudatosság.
Amikor zazen közben azt mondom, „ne mozogj, ne mozogj”, akkor azt értem ezalatt, hogy ne ragaszkodj egyetlen gondolathoz sem, hagyd tovatűnni őket. A tökéletes mozdulatlanság valójában nem tökéletes mozdulatlanságot jelent. Valójában a „ne mozogj” mozgást jelent, nem-alvást. Olyan, mint egy pörgő csiga: azt gondolnánk, hogy mozdulatlan, de igazából folytonos mozgás: csak akkor vesszük észre, hogy mozog, amikor elkezdi, vagy abbahagyja a forgást.
A kendo, valamint a budo és a zen titka egyaránt a mozgás közbeni nyugalomban rejlik. Ez minden harcművészet alapgondolata, függetlenül a taktikai és technikai különbségektől. A judo például a hajlékonyság útja (ju: hajlékonyság, lányság, do: út). A Meiji restaurációt követően Kano mester megalapította a judót. Ekkor kezdték a zord szamuráj harcosok megtanulni a yawarát, az engedés technikáját.
A régi korok szamurájainak egyaránt meg kellett tanulnia a harc és a mindennapi élet művészetét. Tanulmányozniuk kellett a buddhizmust, a taoizmust és Konfuciusz tanításait, meg kellett tanulniuk a judo, valamint a lovaglás és az íjászat művészetét. Gyerekkoromban atyai nagyapámtól sajátítottam el a yawarát. Anyai nagyapám a keleti orvoslás doktora volt, így korán kerültem kapcsolatba a judóval és a keleti orvoslás szellemével. Lassan kezdtem megérteni, hogy a harcművészeteknek és a zennek ugyanazok a sajátosságai, a keleti orvoslás és a zen egyet jelent. Kodo Sawaki azt mondta, hogy titkuk a kyu shin ryu volt, a tudat irányítására való nevelés.
Taisen Deshimaru

Az oldal tetejére...

A fokozatos út őrült bölcsessége,
avagy rendszerezés és spontaneitás a belső ösvényen

A téma, melyről szólni fogok, nehezen megközelíthető, s még nehezebben önthető szavakba, mert rendkívül intim: önnön belső fejlődésünk lehetőségeit, útjait tárja fel. A téma nehézségét és egyszerűségét megérezve, a felkészülés alatt szükségem volt egyik mesterem tanácsára. Őt felhívva azonnal alkalmazta az őrült bölcsességet: föltett két kérdést és jól összezavart. Mondott egy remek példát a fokozatos út és az őrült bölcsesség összevetésére, majd helyeselve az előadás felépítését, sok sikert kívánt.

Az oldal tetejére...

A gyakorlás körvonalai

Sokféleképpen lehet az ösvényre kerülni, de a belépésnek valójában két módja létezik: egyrészt az alapelv, másrészt a gyakorlás által.

Az alapelv által belépni nem jelent mást, mint a tanításokon keresztül ráébredni a lényegre. Ez feltételezi a legalapvetőbb meggyőződést, hogy minden élőlény, legyen megvilágosodott vagy sem, ugyanazzal az igazi természettel rendelkezik, melyet csak téves érzékelésünk tesz homályossá, láthatatlanná. Ha a hamis  helyett az igazat választod, és szilárdan és kitartóan folytatod a fal felé forduló elmélyülés gyakorlatát, megszűnik az én és a külsődleges közti határ, a közönséges és a bölcs ugyanaz lesz. Mozdulatlan és eltéríthetetlen leszel, és többé nem vezetnek félre az írott tanítások. A teljes összhang az alapelvvel megkülönböztetés és erőfeszítés nélküli, és szavakkal kifejezhetetlen. Ezt hívjuk az alapelv általi belépésnek.
A gyakorlás általi belépés négy mindent magába foglaló gyakorlatot jelent: az igazságtalanság elviselésének gyakorlatát, a körülmények elfogadásának gyakorlatát, a semmi után sem vágyakozás gyakorlatát és a Dharmával való összhang gyakorlatát.
Bodhidharma

Az oldal tetejére...

A Nyolc Halhatatlan 2.rész

A Nyolc Halhatatlan csoportja valószínűleg a Yuan-dinasztiában alakult ki. Az ebben az időben íródott  színdarabban Lan Caihe férfiként van ábrázolva. De a Ming-dinasztiában bemutatott „Nyolc Halhatatlan Születésnapot Ünnepel”-ben Lan Caihe tündéri szűzként tűnik fel.

Az oldal tetejére...

A qigong története

A qigong kifejezés a qi erősítésére és irányítására irányuló gyakorlatokra vonatkozik. Régebben yangxingnak (táplálni az életelvet) nevezték a gyakorlatokat, és yangshengre (táplálni a testet), ill. yangshenre (táplálni a szellemet) osztották.

A qigong gyakorlatok alapja ősidők óta a légzés (légzésterápia és tunapai), összekötve az életpontokat stimuláló testgimnasztikával (daoyin) és egy életen át tartó, szigorú diétával (changming). A qigong gyakorlatok szoros kapcsolatban állnak a kínai orvoslással (anmo) is. Már az időszámítás kezdetén elkezdték a kínai orvosok (Hua Tuo) bevonni a Daodejing és a Yi Jing taoista elképzeléseit a terápiás gyakorlatba. Ehhez kifejlesztettek egy sor gimnasztikai gyakorlatot, amelyek a légzést kísérték és a qi áramlásának szabályozásán keresztül az egészséget hivatottak elősegíteni. Ezekből keletkeztek később a testfunkciók és a szellem szabályozására szolgáló meditatív gyakorlatok, terápiás mozgásgyakorlatok, szexuális praktikák és az önmasszázs. Hogy ezen gyakorlatok némelyike a harcművészetben mikor kezdett átalakulni daóvá, pontosan nem lehet megállapítani.
„Mivel a taoisták és a buddhisták nem hisznek egy személyes teremtő istenben, nem is törekszenek az istennel való egyesülésre. Ők abból indulnak ki, hogy minden lény alapvetően elválaszthatatlan a lét ős-okától (és ezért nem is kell azzal egyesülniük), amelytől az ember csak hamis felfogása miatt érzi magát elválasztva. Ebből a hamis felfogásból következik az a szükségszerűség, amit a taoisták az eredethez való visszatérésnek, a buddhisták pedig megvilágosodásnak neveznek – egy olyan transzcendentális megtapasztalás, amely összetöri az ego vakításának béklyóit. Ezt a megtapasztalást a lelkesülés és egy addig soha sem sejtett szabadság érzése kíséri. Ez nem abban rejlik, hogy elérjük a lét okával való egyesülést, mert ez az egység sosem szakadt meg, hanem ezen egység örömteli észlelésében, amelyre oly sokáig vakok voltunk.”
Blofeld

A Han-dinasztia előtt (i.e. 206 előtt)
A qigong koncepciói és filozófiai alapjai, mint ahogy a yin/yang, a wuxing (Öt Elem tana) és a qi elmélete is ezekben az időkben keletkeztek, és a Yi Jingben jegyezték fel őket. Ezzel egyidőben született meg a sancai, a három őserő teóriája: az Ég (tian), a Föld (di) és az Ember (ren). A három egymás közötti viszonyának kutatása a qigong egyik fő aspektusa. A kínai orvoslás alapkövét a Huangdi Neijinggel (Sárga Császár Belgyógyászati könyve) fektették le. Már Lao Zi említést tesz a Daodejingben a légzéstechnikákról és a qigongról. Azt írja, hogy csak akkor lehet elnyerni az egészséget, ha „a qit koncentráljuk és a lágyságot elérjük”. Az i.e. 4. századból fennmaradtak olyan bronztárgyak illetve egy nefritkő, amelyeken qigong technikákat írtak le. i.e. 300 környékén, Nan hua jing című könyvében, a taoista filozófus Zhuang Zi leírja az egészség és a légzés közötti szoros kapcsolatot.

Han-dinasztia (i.e. 206 - i.sz. 220)
Ebből az időszakból származik az a híres selyemkép a Mawangdui sírból (kb. i.e. 169), amelyet 1973-ban találtak meg. Negyvennégy alakot, huszonkét férfit és huszonkét nőt mutat, különböző qigong gyakorlat közben. Valamivel később Hua Tuo (141-203) létrehozta „az öt állat játékát” (wuqinxi). Bian Que, a híres orvos könyvében leírja az egészség és a qi áramlásának javítására szolgáló nanjing qigongot. Ebben az orvosi irányzat erősen kidomborodik. A taoisták és a konfuciánusok azonban nem tisztán vallási célokra használták a gyakorlatokat. Minden gyakorlatnak azaz értelme, hogy leírják a természet útját (Dao).

Jin-dinasztia (265 - 419)
Egy Ge Hong nevű orvos, művében a qigongot a betegségek megelőzésére és a test harmonizálására szolgáló „szükség esetére való rendelkezésként” írja le. A buddhizmus Kínába érkezik, felveszi a qigong elképzeléseit és buddhista, valamint indiai tradíciókkal gazdagítja azt. A legtöbb buddhista és taoista iskolában tanítják és gyakorolják a qigongot. Az értelme itt már nem tisztán orvosi, hanem általa törekszenek a megvilágosodásra, és így misztikus gyógyító gyakorlattá válik. A qigong átalakul mentális gyakorlattá, és hatással van a testre, a szellemre és a lélekre egyaránt. Néhány buddhista olyan qigongot fejleszt ki, amely állítólag megszabadítja az embert a reinkarnáció állandó körforgásából. A qi és az ember egészségének elméletét folyamatosan bővítik és kutatják.

Sui-dinasztia (581 - 618)
Az orvos Chao Yuan Fang (550-630) „Értekezések a betegségek eredetéről és lefolyásáról” című könyvében 213 qigong gyakorlatot mutat be terápiás célból. Bódhidharma eléri Kínát és létrehozza a chan-buddhizmust. A buddhista és taoista qigong erősen keveredik egymással, ma már nem választhatók külön. Damo létrehozza a Yijinjinget és a Xhisuijinget, továbbá lefekteti a Shaolin iskola (quanfa és Shaolin-kolostor) harci qigongjának alapkövét. A gyakorlatok testi és szellemi erőt hoznak létre, egészséget, harmóniát és hosszú életet teremtenek. A tibeti gyakorlatok modernné válnak.

Tang-dinasztia (618 - 907)
A taoista Shangqing iskola 12. pátriárkája, Sima Cheng Zhen (647-735) megjelenteti „A qi felvételének lényegi jelentősége” című filozófiai művét, amely számtalan qigong gyakorlatot tartalmaz. A „szent/gyógyító hangok” (liuzijing) jelentősen elterjed, az önmasszázst pedig folyamatosan bővítik.

Song-dinasztia (960 - 1279)
Első ízben használják a qigong kifejezést, ez váltja le a daoyin fogalmat. A Shaolin rendszer folyamatosan egyre több qigong gyakorlatot épít be a technikákba és végül teljesen a régi qigong rendszerre építi fel saját harcművészetét. Yue Fei tábornok, akit szintén a Shaolin-kolostorban képeztek ki, maga is kifejleszt egy saját qigong rendszert, a baduanjint. A tizenkét energiacsatorna (jingluo) és a tizenkét szerv (zangfu) elméletét részletesen először Wang Wei Yi írja le egyik könyvében, a qigongot pedig tudományos aspektussal gazdagítja.

Ming-dinasztia (1368 - 1644)
A XVI. században nagyon népszerűvé válik a qigong orvosi irányzata. Ebben az időszakban három legfontosabb képviselője: Yang Ji Zhou (1522-1620), Chen Ji Ru (1558-1693) és Cao Yuan Bai (kb. 1550).

Qing-dinasztia a forradalomig (1840 - 1911)
1822-től a hagyományos kínai orvoslás egyre kevésbé közkedvelt, háttérbe szorítja a modern nyugati orvostudomány. Ezzel együtt a qigong iránti érdeklődés is gyengül.

Köztársaság (1911 - 1949)
A qigong majdnem teljesen feledésbe merül, és idejétmúltnak tekintik annak a bűvöletnek a hatására, amely minden nyugati kultúrkörből Kínára irányul. A 30-as évektől azonban ismét azon fáradoznak, hogy a qigongot elterjesszék.

1949-től napjainkig
Az 50-es évek óta a kínai orvoslást a nyugatival egyenrangúként gyakorolják. Növekszik a qigong iránti érdeklődés és több mint 50 millió ember gyakorolja a qigongot minden reggel. Ma már alig léteznek titkos stílusok, többnyire nyilvánosan oktatják a gyakorlatokat. Időközben többen is arra törekednek, hogy a qigongot a nyugati orvostudomány eszközeivel vizsgálják és értékeljék ki.
Az 50-es években a qigongot újra feldolgozták. Ehhez nagyban hozzájárult a qigong terápiájának nagy sikere a traumát szenvedett katonák esetében. 1956-ban Beidaiheben Liu Gui Zhen létrehozta az első qigong klinikát. Ez a mai napig döntően befolyásolja a qigong orvosi fejlődését. A kulturális forradalom idején (1966-1976) a qigongot betiltották, sok qigong oktatót elüldöztek, és sokan külföldre menekültek. Az egyetlen kivételt Guo Lin qigongja (Guo Lin qigong) képezte. Miután Lin Zhong Pen professzor 1979-ben bemutatta a qigong hatásosságát, újra megengedték, sőt támogatták is alkalmazását. Elterjesztése érdekében létrejött a „Kínai Intézet a Qi Kutatására”, valamint a Lin Zhong Pen vezette Továbbképző Intézet Haladó Qigong Tanulmányok Számára. Azóta a qigong jelentősen elterjedt és nem csak Kínában, hanem a világ majdnem minden országában gyakorolják. Különösen az orvosi irányzatban végeznek napjainkban sok kutatást és fejlesztéseket.
Yang-ren

Az oldal tetejére...

A taoista energiatan

A metafizikus taoizmus számos dologban
különbözik a vallásos taoizmustól. Például abban, hogy az előbbi leglényegesebb eleme
a praxis, a gyakorlat, vagyis egy gnosztikus jellegű szellemi út
tényleges bejárása.
Ez két úton lehetséges. Az egyik a „külső szerek” (wai-dan) útja
a másik út
a „belső szerek”
(nei-dan) útja.
Mireisz László

Az oldal tetejére...

Az öt taoista szent hegy 2. rész

Heng Shan, az Északi Bérc

A Heng Shan, az Északi Bérc Shanxi tartományban található, melynek neve „túl a nyugati hegyeken”. A XIV. században a Mongol hódítások után, a Ming-dinasztia idején egy császári rendeletnek köszönhetően lett az öt szent hegy tagja, a Hebei tartományi Damo Shantól elvéve ezt a tiszteletbeli címet. Ez is jól tükrözi azt, hogy az öt, nem mindig a jelenlegi öt volt. Ezt a qi változó állapotaival szokták magyarázni. Ez azt jelenti, hogy a Damo-hegynek már nem volt olyan kedvező geomanciális helyzete a qi eltolódása miatt, mint azelőtt.

Az oldal tetejére...

Bódhidharma ösvényén

Bódhidharma – Japánban Daruma Daisi néven ismert – a legenda szerint Kosi Koku (Szimhavarman) dél-indiai király harmadik fia volt. Bódhidharma valódi neve Bódai Tara volt, míg bátyjait Gecujo Tarának, illetve Kudoku Tarának hívták. Róluk maradt fenn az alábbi történet.

Egy napon Hannjatara Szondzsa (sz. Pradzsnyátára), Bódhidharma apja által is igen tisztelt lelki vezető érkezett a királyi palotába. A királyra oly mély hatással volt, ahogyan Hannjatara Szondzsa a Dharmát magyarázta, hogy egy jádegolyót ajándékozott a mesternek. Hannjatara Szondzsa megmutatta a golyót a király legidősebb fiának, s megkérdezte őt, hogy vajon mi az. Gecujo Tara így felelt:
– Ez egy gyönyörű, országszerte párját ritkító golyó, valóságos nemzeti kincs!
Másodikként a mester Kudoku Tarát kérdezte meg az ajándékról.
– Bár ez egy szépséges, nagyszerű jádegolyó, mégis, ha egy közönséges ember tartaná a kezében, értéktelen volna. Mivel azonban a te kezedben van, valóban gyönyörű! – válaszolt a középső fiú.
Harmadikként a mester Bódai Tarához fordult, és őt is megkérdezte a golyóról.
– Talán tényleg a világ nagyszerű kincse ez a golyó, de számomra akkor sem érdekes. A tudat ennél sokkal fontosabb. Összehasonlítani a kettőt olyan, mintha a Holdat hasonlítanánk a Naphoz. – Hannjatara Szondzsát megdöbbentette a fiú mélységesen mély megértése.
Jó néhány évvel később, amikor a király meghalt, Bódai Tara Hannjatara Szondzsa tanítványa lett, aki a Bódhidharma nevet adta neki. Negyven esztendeig maradt mestere mellett, majd – a hagyomány szerint – további hatvan éven át vándorolt és tanított szerte Indiában. Ezek után a körülmények megfelelővé váltak számára, hogy Kínába menjen.
A zen egyik legismertebb kóanjában Dzsósu mestert megkérdezték:
– Mi az értelme a pátriárka nyugatról való eljövetelének?
– Tölgyfa a kertben – válaszolta Dzsósu.

Életünk során sok akadállyal találkozunk. Ezek az akadályok, mint az utunkban álló kövek, az összezavarodás, a szenvedés és a fájdalom forrásaivá válhatnak. Fontos, hogy túllépjünk rajtuk és folytassuk utunkat. Ez mindenkire érvényes, még azokra is, akiknek mély tapasztalatuk volt a megvilágosodásról. Időnként a nyílt szívűek is összezavarodnak, s még a legnagyobb bölcsek is szenvednek. Ekkor még jobb és magasabb rendű gyakorlásra van szükség. Így értette Dzsósu, amikor azt válaszolta: „Tölgyfa a kertben.”
Rindzai mesternek is feltették a kérdést:
– Mi az értelme annak, hogy a pátriárka eljött nyugatról?
– Ha bármi értelme lenne, nem tudnád megmenteni önmagad – hangzott a válasz. Ha elménkben akár egy szemernyi is marad az én-tudatból, nem lehetünk elégedettek, és nem mondhatjuk, hogy megszabadultunk. Azonban ha nincs én-tudat, nincs tudatosság, hogyan teszünk eleget társadalmi kötelezettségeinknek? Ha nem marad én-tudat az elménkben, hogyan éljük az életünket? Ezek a kérdések önkéntelenül is felvetődnek, ha Rindzai szavait megfontoljuk.

Sódó Harada rósi

Az oldal tetejére...

Halassy Marianna,
 a Feng Shui Kutatóintézet oktatója

Miképpen kerültél kapcsolatba a Feng Shuival, illetve a különböző taoista mesterségekkel?

1982-ben kezdődött, volt egy súlyos betegségem, amit a modern orvostudomány nem tudott eredményesen kezelni. Ekkor fordult a figyelmem a holisztikus gyógyászat felé, majd a Hatha jóga elsajátításával, a taoista filozófia tanulmányozásával, gyógynövények és hipnózis alkalmazásával pár hónap alatt visszanyertem az egészségemet. Érdeklődésem a taoizmus iránt végül elvezetett a Feng Shui Kutatóintézethez (FSRC – lásd, keretes írás), melyet Joseph Yu mester irányít, és ahol a mai napig is képzem magam.

Kérlek, mondj néhány szót Yu mesterről!

Yu mester a második világháború alatt Dél-Kínában született. Egy hongkongi egyetemen tanult matematikát és fizikát, ahol a 60-as évek elején szerzett diplomát. Az élete során megdöbbenten tapasztalta, hogy a kínai emberek élete milyen mélységesen átszövődött babonás hiedelmekkel. Megfogadta, hogy tudományosan megcáfolja ezeket a tévhiteket.
Rendszeresen látogatta a könyvtárakat, ahol tanulmányozta a taoista filozófiát és metafizikát, az ősi Feng Shuit és kínai asztrológiát, keresve azok megtámadható gyengeségeit.
Kutatása során minél mélyebben ásta bele magát ezen ősi mesterségekbe, annál inkább felismerte azt a felbecsülhetetlen értéket, amelyet e gazdag hagyományokra viszszatekintő ősi kínai kultúra kínált.
Hosszú évek kutatómunkája és tanulása után úgy határozott, hogy továbbadja ismereteit, a hiteles, autentikus Feng Shuit és kínai asztrológiát.
Az ősi kínai tudományok és művészetek terjesztése Yu mester küldetésévé vált, és 1998-ban Kanadában, Richmond Hill városában megalapította a Feng Shui Research Center-t (Feng Shui Kutató Intézetet).
Ma Yu mester a taoista tudományok egyik legismertebb tekintélye. Az intézet megalapítása óta több száz szakembert képzett ki a Feng Shui és a kínai asztrológia területén, szerte a világon.  Magyarországon 2004-ben indult el az oktatás.

Miért pont Feng Shui az elnevezése ennek a tudománynak?

A Feng Shui szó szerinti fordítása „Szél és Víz”. Hasonlóan alakult ki, mint a többi taoista mesterség. Az emberek közel voltak a természethez, tanulmányozták azt, megfigyelték. Jeleiből, változásaiból vontak le saját életükre következtetéseket. Észrevették, hogy a szél és a víz miképpen befolyásolja az életüket.
Történelmi tanulmányainkból tudjuk, hogy az ősi kultúrák mindig víz közelében alakultak ki, mivel a víz egy összekötő elem volt számukra a világgal. Innen kapták az életet jelentő ételeket, információkat idegen kultúrákról.
A szél a kínai embereknek komoly problémát jelentett. A szél életeket tudott tönkretenni, ahogy ezt napjainkban is tapasztalhatjuk. E két természeti jelenséget figyelembe véve választották meg lakóhelyüket és fektették le a Feng Shui alappillérét, ami szerint egy hely akkor harmonikus, ha az a romboló szelektől védve van, és az éltető vizek mellett fekszik.
Így alakult ki az, hogy a Feng Shui a természet és az ember kapcsolatának harmonizálásával foglalkozik.
Eredetileg e tudománynak egyébként nem Feng Shui volt az elnevezése, hanem Kan Yu, aminek a jelentése „az Ég és a Föld útmutatása”. Ennek egyik legrégebbi ága az úgynevezett „Idő és Tér” (Xuan Kong), amely az örökké változó univerzális erő, a qi hatását vizsgálja az ember és környezete között.
Itt szeretném megjegyezni, hogy a Feng Shui elterjedése és népszerűsítése a nyugati világban sajnos maga után vonta annak leegyszerűsítését és sok esetben félreértését is. A Feng Shui nem egy vallás, nem babonás hiedelem és nem lakberendezés kínai stílusban.
A Feng Shui a metafizikához tartozik. A mai tudomány állása szerint eredményei közvetlenül nem mérhetők, habár a Feng Shui alapelvek szorosan kapcsolódnak többek között a kvantumfizikához, Einstein relativitáselméletéhez és ahhoz a természeti jelenséghez, amit úgy ismerünk, hogy Pillangó Effektus (Butterfly Effect).

Fontos, hogy minden egyes ember tisztában legyen ezen erők hatásaival?

Ha megállunk egy pillanatra és megnézzük az életünket, tapasztalhatjuk, hogy egyre egészségtelenebbül, a természet normális ritmusától szinte teljesen elszakadva éljük napjainkat, aminek komoly következményei lehetnek (vannak) úgy fizikai, szellemi, mint érzelmi állapotunkra. A Feng Shui, mint már említettem az ember és a természet közötti harmónia helyreállításával foglalkozik, más szóval a környezetünk qijét próbálja harmonizálni a személlyel. Ezáltal mindenki hasznosíthatja a Feng Shuit az otthonában szintúgy, mint a munkahelyén. Amellett, hogy elősegítheti a harmónia megteremtését önmagunkban és környezetünkben, javíthatja az egészségünket, növelheti a kreativitásunkat, fejlesztheti tanulási készségünket és elősegítheti jól-létünket.

Az FSRC mely taoista mesterségeket oktatja a Feng Shui mellett?

A Feng Shui mellett tanítja a kínai asztrológiát, melybe beletartozik a Négy Pillér sorsmeghatározás (Ba Zi), amely Magyarországon inkább 4 oszlopos sorsmeghatározásként ismert és a Lila Csillag (Zi Wei Dou Shu). Továbbá tanítja a Yi Jinget annak filozófiai és gyakorlati értelmezését és használatát. Ezenkívül az iskolánk vendég tanára, Isaac Chung mester arcismeret szemináriumokat tart, mely mint minden taoista tudomány, a Yin-Yang, valamint az Öt Elem kozmikus energia dinamikus megnyilvánulás alapelvére épül.

Mivel foglalkozik a Négy Pillér Sorsmeghatározás és a Lila Csillag?

Két különböző sorsmeghatározásról van szó. A Négy Pillér a szoláris rendszert használja. Kiszámítása a személy születési helye és ideje (év, hónap, nap és óra) szerint történik. A Négy Pillér diagramm értelmezése során az élet minden területére kiterjedően világos utalást kapunk az illető lehetőségeiről és a történések idejéről.
A Lila Csillag egy másik hagyományos kínai asztrológiai rendszer, amely az északi sarkcsillag és a hozzátartozó konstellációk rendszerén alapszik.

Egyesek éles kritikával fogalmazzák meg, hogy minek foglalkozni kínai metafizikával és mesterségekkel, amikor megvan nekünk a saját hagyományunk? Mit üzensz ezeknek az embereknek?

Érdemes tüzetesebben megnézni a saját hagyományunkat. Hitvilágunk, jogrendszerünk, építészeti stílusunk, nyelvünk – hogy csak egy pár dolgot említsek – mind idegen befolyás hatása alatt alakult ki. Nem is beszélve az évszázadokon keresztül ránk telepedett nagyhatalmak hagyományt romboló hatásáról, amely a mai napig folytatódva egyre jobban előtérbe kerül.
A taoista filozófia és ezen belül a Feng Shui olyan egyetemes alapigazságokat tartalmaz és foglal rendszerbe, amely a magyar hagyományokban nem található meg. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell feledkeznünk a hagyományainkról, azt meg semmiféleképpen nem, hogy kínai típusú lakásokban kell élnünk. Ősi kultúránkat, népművészetünket ápolni kell. A taoizmus és a hozzátartozó kínai mesterségek a qi – életerő – belső és külső harmonizálásával foglakozik, amelynek megértése csak hasznára válhat a világnak és gyakorlása nem identitásunk elvesztését okozza, hanem ellenkezőleg, annak helyreállítását, méghozzá a legmélyebb értelemben.

Fehér Gabi, Berki Renáta és Varga István

Az oldal tetejére...

Párkapcsolatban gyakorolni és fejlődni 3. rész

Utóbbi cikkünkben részletesebben írtunk a párkapcsolat fizikai, testi síkjáról. E részben az érzelmi-lelki-energetikai szintről lesz szó. Ez azért is fontos, mert a nyugati ember ezen a síkon erőteljesebben éli az életét, mint a többin. Hajlamosak vagyunk érzésekre támaszkodva döntéseket hozni, kihagyva ezzel a fizikai szint megfogható, erőteljes, és a szellemi szint finom, kiterjeszthető síkjait.

Sok párkapcsolat végét az jelenti, hogy csak a lelki dolgokat hozzák helyre a partnerek, testi szinten azonban továbbra is fennállnak a problémák. A szellemi szint pedig sajnos ritkán nyilvánul meg, pedig minden lényben ott rejlik ez a szubtilis, nehezen leírható, mégis határozottan megtapasztalható régió.
Szeretni valakit, megbízni valakiben, előtérbe helyezni valakit önmagunkhoz képest, mindez nagyon nehéz és nagyon könnyű is egyben. Megszeretni, megkívánni, megkapni valakit sem egyszerű. Mint már írtunk róla: két egyszerre összeérő és beérő karma szükségeltetik hozzá. A keleti mesterek szemléletes példákkal támasztják alá, hogy mennyire hihetetlenül nehéz értékes emberi testhez jutni, hát még milyen ritka, hogy találkozunk az igazival, akivel valóban tudunk gyakorolni és akivel megtapasztalhatjuk a kiteljesedést! A kiteljesedést nemcsak fizikai, hanem lelki és szellemi szinten is értjük. A jó kapcsolat olyan teljesség-élményt hozhat, mely növeli a szívünkben kibontakozó bizalmat: létezik tartós teljesség, öröm és fény. Ha valamit ugyanis kicsiben megtapasztaltunk, könnyebb elfogadni a létét és utána már sejtjük, mi is az, amit keresünk.
Ha különleges élményben részesülünk párunk révén, bennünk is feltámad a szándék, hogy viszonozzuk, majd tartóssá tegyük azt. Ekkor talán megtanulunk önzetlenül szeretni, alázatosnak lenni, a másik lényt fölemelni. Fontos tapasztalások lesznek ezek, hiszen az önzetlenség, odaadás, nyitottság és bizalom a szellemi útnak is elengedhetetlen részei. Megtapasztalásuk és kiteljesítésük nélkül akármennyit gyakorlunk, egy idő után nem tudunk majd továbblépni.
Megszületett tehát a valódi szerelem érzése bennünk, ezt követte a bizalom, hogy létezhet tartós teljesség, majd feltámadt a szándék, hogy a másiknak mindezt viszonozzuk, s hogy kibontakoztassuk az öröm állapotát kapcsolatunkban.
Ezek az állomások egy valódi párkapcsolatban mindig felbukkannak, s ha háttérbe tudjuk szorítani kettőnk önös, csak bennünket érintő érdekeit, kiterjeszthetjük a szeretet és teljesség élményét környezetünkre, világunkra, így jutalmazva mindent és mindenkit saját szívünk kincsein keresztül.
Ezen a szinten már valódi szeretetről és együttérzésről beszélhetünk, mely mellé, hosszas tanulási és tapasztalási folyamaton keresztül a bölcsességet is elérhetjük.
A párkapcsolat ezen fázisait megélhetjük rácsodálkozó örömmel, lazasággal, vagy akár gyötrelmes tépelődéssel is. Általában a nők hajlamosak az utóbbira, míg a férfiaknál a bizalom és a kötöttségektől való félelmek léphetnek inkább előtérbe.
Egy nő intuitíve érzi, hogy a fenti érzések, élmények a teljességről szólnak, ezért szereti és élvezi a szerelmet, ám sokszor felnagyítva látja a problémákat, ezekre összpontosít. Nem mer hinni megérzéseinek, s földies magyarázatokat, módszereket kezd alkalmazni. Gondoljunk csak a női lapokban található tesztekre, párkapcsolati tanácsokra! Egy nő képes a gyötrelmekig fokozni bizonytalanságát és félelmeit, és sokszor ez a párkapcsolat végét is jelentheti. Ha valaki ilyen cipőben jár, érdemes befelé figyelnie, megtanulnia a szív szintjéről lekérdeznie az információkat. Ilyenkor a férfin sok múlik: ha észreveszi a nő hullámzásait, sugározzon még nagyobb biztonságot, földies energiákat, meleg szeretetet, így párja nem kívül fogja keresni azokat.
Ha a nő így megtapasztalja a biztonságot és megnyugszik, hirtelen nagyon sokat fejlődhet, hiszen eddig energiáit a félelem lekötötte. Egy boldog, kiegyensúlyozott nő fogékony a fejlődésre, hamarabb kikeveredik a nehéz helyzetekből, mint a férfi, és képes felfedezni az eredendően létező bölcsességet.
A férfiak gyenge pontjai, főleg a kapcsolat kezdeti időszakában, a felelősségvállalás. Sokan röghöz kötöttségnek élik meg az állandó partnert. Egy komoly kapcsolat nemcsak elkötelezettséggel jár. Ez akár a felnőtté válás ideje is lehet, a célok megfogalmazásáé. Sok férfit zavar a nők szeszélyessége, kiszámíthatatlansága, vagy fél a gyenge pontok előtérbe kerülésétől. Az együtt töltött időben ezek felszínre bukkannak, ám ez is a megismerő folyamat része.
Janits Virág és László

Az oldal tetejére...

Qi, az élet forrása

Qi (hagyományos)

A Qi a világegyetemet betöltő természeti erő vagy energia. Fordítják levegőnek, életleheletnek, lélegzetnek, életesszenciának, energiának, szélnek.

A Qi elve a világ számos kultúrájában megtalálható. Az iszlámban a Qi megfelelője a Baraka, japánban Kinek, szanszkritban Prananak, tibetben Lungnak mondják. A lakota sziú indiánokál a Neyatoneyah szót használják a Qi fogalmára. Héberül ez a szó a Ruach, mely a teremtés könyvében is megtalálható:

„Kezdetben Isten megteremtette az Eget és a Földet. A világ alaktalan volt és üres, a mélységek felett sötétség ült; az Isteni Ruach a vizek felett lebegett.”

A Qi, amely létrehozta az Eget és a Földet, lényegében ugyanaz a Qi, mely formálja az élőlényeket, köztük az embert is. A kínaiak ennek megfelelően a Qit három kategóriába sorolják: menynyei, földi és emberi. A mennyei Qi magába foglalja a földi Qit, melyen belül az emberi Qi található.
A mennyben vagy a világegyetemben a Qi az égből származó természeti erőkből áll, mint például a napfény. Az égi Qi felügyeli az időjárást, az éghajlatot és a természeti katasztrófákat. Hatása az égitestek és a föld kapcsolatában mutatkozik meg. Az asztrológia pedig megkísérli a magyarázatát.
A földi Qit az égi Qi irányítja és befolyásolja; energiavonalakból és hálókból áll, valamint része a föld mágneses erőtere és a földfelszín alatt rejtőző hő. Ezeknek az energiáknak az egyensúlyra való törekvése földrengésben vagy más természeti katasztrófában nyilvánulhat meg.
Amennyiben megértjük a föld szabályait, akkor megérthetjük, miképpen jönnek létre a hegyek és a folyók, a föld melyik része a legjobb valaki számára, hol építsük fel házunkat, és melyik irányba nézzen az egészséges és hosszú életünk érdekében. Kínában igen régóta foglalkoznak geomanciával vagy más néven Feng Shuival. Ezek a szakértők segítenek a radiesztézia tudásukkal és a Yi Jing felhasználásával az embereknek fontos döntéseik meghozatalakor.
Az emberi Qit az égi és a földi Qi irányítja, vagyis meghatározzák a sorsunkat.
A Qi az élet forrása. Ha megértjük működését, megértjük az univerzum működését is. Amennyiben az égi és a földi Qivel, magyarul a természet ciklusaival összhangban tevékenykedünk, és megtanuljuk a Qi szabályozását, akkor hosszú és egészséges életet élhetünk. Ellenben, ha nem váltakoztatjuk ritmikusan életünket az évszakok váltakozásának megfelelően, megbetegedhetünk. A természet útjának követése a Dao lényege, amely maga a természetes Út.
A Qiről Zhang Tzai  a következőképpen írt:
„A WuJi Qiből áll. A Qi összesűrűsödik, hogy létrejöjjön a dolgok sokasága. A dolgok szükségszerűen szétválnak és visszatérnek a WuJibe. Amikor a Qi összesűrűsödik, láthatóvá válik és megjelennek a fizikai formák. Szétszóródásában és összesűrűsödésében is mindennek a lényege. Minden születés összesűrűsödés, minden halál szétszóródás. A születés nem nyereség, a halál nem veszteség… Összesűrűsödve a Qi élőlénnyé válik, szétszóródva pedig a változások alapja lesz.”
Varga István

Az oldal tetejére...

Szellemi materializmus

A tanítást úgy kezeljük, mint valami külső, „önmagunkon” kívülálló dolgot; filozófiának tekintjük, amelyet imitálni próbálunk. Igazából eszünk ágában sincs, hogy azonosuljunk a tanítással, hogy mi magunk váljunk a „tanítássá”. Ha tehát a tanítómester az egóról való lemondásról beszél, akkor megpróbáljuk imitálni az egóról való lemondást. Elvégezzük a szükséges mozdulatokat, megtesszük az illő gesztusokat, de valójában nem akaródzik feláldoznunk szokásos életmódunk mégoly apró szeletét sem. Ügyes színészekké válunk, s miközben süketnémának tettetjük magunkat a tanítások valódi jelentésével szemben, abban találunk vigaszt, hogy az ösvény követését mímeljük.
Csögyam Trungpa

Az oldal tetejére...

Yi Jing

AVáltozások Könyve a legősibb könyv, egy komplex rendszer, amelyet évezredek óta a mai napig használnak az ember és a világegyetem közötti kapcsolat elemzésére, valamint jövendölésre. A könyvet Wen király és fia, Zhou hercege állították össze az i.e. XIV. században. A Változások Könyve egy történelmi eseményen, a Shang-dinasztia hanyatlásán és a Zhou-dinasztia felemelkedésén keresztül érzékelteti az emberi kapcsolat minden lehetőségét. A 64 hexagram rendszerezésével magyarázza az élet periodikus változásait.
Amikor döntéshelyzet előtt állunk a Yi Jing bölcsessége új látószögbe helyezi problémánkat és világos útmutatással segít abban, hogy a legjobb döntést hozzuk a helyes út kiválasztásában életünk bármilyen területén.
 A legszélesebb körben elterjedt Yi Jing értelmező módszer az ún. filozófiai értelmezés, amely során egy történelmi képet, egy szimbolikus választ kapunk kérdésünkre. Ennek az értelmezésnek a gyenge pontja a szubjektivitás lehetőségének fennállása.
Egy másik ismert módszer az ún. Wen Wang Gua, ami reális megvilágításban magyarázza a Változások Könyvét. A Yin-Yang és az Öt Elem teória, valamint a 10 Égi Szár és 12 Földi Ág szisztéma alkalmazásával elemzi a hexagramokat. Ezt a módszert használják Kínában a hivatásos jósok, a Yi Jing konzultánsok és válaszaikban meglepően pontos, objektív magyarázatot adnak.
 A fent említett módszereken kívül természetesen más technikák is ismertek a Yi Jing elemzéséhez.

Az oldal tetejére...