Huang Sheng-shyan – TaiJiquan mester

Vannak-e a TaiJinak különféle iskolái?
A TaiJi ősi tudáson alapszik; tanult elődeink mélyreható filozófiai tanulmányok alapján dolgozták ki és hagyományozták ránk az alapelveket. A TaiJi mozdulatai tudományosak, mivel az alapelvek tudományos alapokon nyugszanak. >>>

Bodhicsitta

A bodhicsitta szanszkritül felébredő tudatot jelent, de ez a felébredő tudat nem azonos azzal, amit a mi társadalmaink rendszerint együttérzésnek definiálnak. Semmi köze nincs az érzelmekhez. >>>

A taoista légzésgyakorlat

Ahogy „a tanítás csak szó által adatik át” (So-tung-po), úgy a légzésgyakorlat is „szigorú taoista titok”, amit csak a beavatottak ismerhetnek teljes mélységében. Mindenesetre a taoista út első lépése megtanulni a légzés helyes használatát. A légzésgyakorlatok jelentőségéről már Csuang-ce is említést tesz. E gyakorlatok lényege egyfelől a „hasüregi légzés” megtanulása és finom szabályozása, egészen a „csecsemő-légzés” elsajátításáig, másfelől a szubtilis erő (qi) áramoltatása és a benntartás tökéletesítése. >>>

Huj Neng

A zen, illetve csan buddhizmus egyik legkedveltebb tanítójának, Huj Nengnek az élete jól szemlélteti, hogy sem a jómód, sem a tanultság nem előfeltétele a megvilágosodásnak. A zen hagyományt alapító pátriárkák sorában ő volt az utolsó, és az ő szellemisége nyomán alakult ki az, ami később déli zen iskolaként lett ismeretes. (részlet)
Forrás: Huj Neng, Hatodik Zen Pátriárka:
Altar Sutra (Oltár-szútra). Fordította: Sitkéry Zoltán

Saját életünk kovácsai

Mindannyian egyetértünk abban, hogy szeretnénk véget vetni a szenvedésnek. Mindenkinek vannak olyan gyengeségei és hibái, melyek a saját helyzetére jellemzőek. Azonban mindannyiunkban van valami bennünk rejlő jó: mindannyian rendelkezünk a buddha-természettel. Így mindössze el kell távolítanunk a fátylakat ahhoz, hogy a valós buddha-természetünk megnyilvánulhasson. >>>

2007 az Arany Disznó éve

A kínai asztrológia szerint február 18.-án beléptünk a Disznó évébe. A Disznó éve hagyományosan jó esztendő, ráadásul a számítások szerint az idei az úgynevezett Arany Disznó éve, ami csak 600 évente jön el. A néphit szerint, aki ilyen évben születik, annak könnyű és gazdag élete lesz, viszont az idei Arany Disznó éve azért nem ígérkezik teljesen pozitívnak. Kínai asztrológusok szerint ugyanis a disznó víz felett égő tűzön ül, ami békétlenséget jelenthet. Ennek ellenére 2007-ben sok dolog sikerülhet jobban, mint korábban. (részlet)

Kínai Öt elem – A Fa

Egy ember életében mind az Öt Elem megtalálható, csupán eltérő erősségben működnek. Általában kettő, néha három intenzívebb a többinél (egyik Elem sem fontosabb a másiknál). Ennek a két, három Változó Állapotnak a harcából felszabaduló energia hozza létre mindennapi pozitív és negatív érzéseinket. Életünk során minden Elem hangsúlyt kap. Gyerekkorunkban főleg a Fa-Tűz, tinédzserkorunk után a Tűz-Föld, felnőttkorunkban a Föld-Fém, az élet utolsó éveiben, illetve perceiben a Fém-Víz és Víz-Fa befolyásolja leginkább az életünket. >>> 

Fantázia és valóság

Sokan úgy tekintenek a buddhizmusra, mint egy új kultuszra, ami által üdvözülhetnek, és képessé válhatnak arra, hogy oly módon viszonyuljanak a világhoz, mintha virágot szednének egy gyönyörű kertben. Ha azonban virágokra vágyunk, akkor először a növény gyökerét és a törzsét kell gondoznunk. Ez pedig azt jelenti, hogy saját félelmeinkkel, frusztrációnkkal, csalódásainkkal és ingerültségünkkel, tehát életünk fájdalmas részeivel kell dolgoznunk. >>>

Nyolc halhatatlan – 4. rész

He Xiangu az egyetlen nő a nyolc halhatatlan közül. Eredetével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, megegyező következtetések nem születtek. A Ji Xian Zhuan (Összegyűjtött Mennyei Történetek) szerint He Xiangu – más néven He Qiong – a Tang-dinasztia apácája volt. Egy napon, még gyermekkorában, az egyik barátjával elment a hegyekbe, hogy gyógyfüvet gyűjtsön. Útközben eltávolodott kísérőjétől, és találkozott egy idegennel, aki barackot kínált neki. Miután megette, olyan képességekre tett szert, melyek segítségével meg tudta jósolni a jövőt. A helyiek így vélekedtek róla: „Biztos az istenek irányítják, és azért küldték, hogy jót tegyen a szülőföldjével.” Házat építettek neki és He Xiangunak hívták (He a Tündéri Szűz). (részlet)

A rőzsehordárból lett Hatodik Pátriárka

Amikor a Hatodik Pátriárka Baolin kolostorába érkezett, jöttének híre eljutott a tartomány kormányzójához és hivatalnokaihoz is, akik meg is keresték őt azzal, hogy jöjjön ki velük a városba, és az ott található tanító-csarnokban tartson egy nyilvános dharma-beszédet. A mester, miután felment az emelvényre, mondandóját Huj Nengnek, vagyis egykori önmagának történetével kezdte azzal, hogy miként ébredt rá saját szellemének igaz valójára, hogyan vált a Buddha-tan eleven örökösévé. (részlet)

Ég és Föld harmóniában

A zen és a harcművészetek gyakorlásakor egyaránt a kilégzésre való koncentrálás a legfontosabb. Így a test alsó részeihez és a gerincoszlophoz is eljut az energia, és ez friss erőhöz juttat, s megszünteti a test feszültségét. A zazent nem lehet „félgőzzel” csinálni, a testtartásra és a légzésre maradéktalanul kell összpontosítani. A zazen csak így marad örökké friss és új, s nem válik fényevesztetté. >>> 

Budo

A japán harcművészeti módszerek (ryu), összefoglaló megnevezése, amely a módszerek Út (do) aspektusának figyelembevételével fejlődött ki a bujutsuból (a háború technikáiból). A bujutsu halálos harci technikái évszázadok alatt formálódtak ki, ám csak a zennel való kapcsolatuk során (a XVII. század elején, Takuan) tettek szert etikai jelentésre, és válhattak így a budo (a harcos Útja) részeivé. (részlet)

A tao számmisztikája 2. rész

Mindannyian rendelkezünk bizonyos mennyiségű velünk született lehetőségekkel és hajlamokkal, mindannyiunk alapegyéniségének vannak előnyei és hátrányai, és ezek mind az előző életeinkből, illetve az előző életeink cselekedeteiből erednek. Ezeket a lehetőségeinket szüntelenül módosítjuk, mert változik az életkorunk, változnak az életkörülményeink, hat ránk a neveltetésünk, főképp pedig azért, mert különféle emberekkel találkozunk, különféle események történnek velünk életünk folyamán. (részlet)

Vegetarianizmus Japánban és Kínában

A buddhista tanítás nem az egyetlen forrása a vegetarianizmus elterjedésének Japánban. A XIX. század végén Dr. Gensai Ishizuka megjelentetett egy tudományos könyvet egy étkezési kúráról, amelyben támogatta a vegetáriánus főzést, nagy hangsúlyt helyezve a barna rizsre és a zöldségekre. A módszerét Seisyokunak (makrobiotika) nevezte el, mely olyan ősi kínai filozófiákon alapult, mint a ying-yang elmélet és a taoizmus tanításai. Ma néhány ember az elméletét a megelőző gyógymód ígéretének tartja. Japán makrobiotikusok az étkezés felének a barna rizst ajánlják zöldségekkel, babbal, és tengeri moszattal, valamint egy kis mennyiségű hallal. (részlet)
Padma pani

Egy vegetarianizmussal kapcsolatos
buddhista látásmód

Miért pártolják a buddhisták a vegetarianizmust? A fő ok a „könyörületesség” és mert nem tudják elviselni, hogy élőlények húsát megegyék. Hitünk a karmában azt mondja, hogy végül meg kell szenvednünk a gonosz tetteink következményeit. Egy buddhista szútra azt mondja: „A bódhiszattva féli az eredeti cselekvést, számtalan élőlény féli a következményeket.” ( részlet)

Az öt taoista szent hegy

A Heng Shan (Déli Bérc) Hunan tartományban található. Az öt szent hegy közül a déliként ismert. Maga a tartomány neve annyit jelent, mint délre a tótól, mivel északi határán a Dongting-tó terül el. Északról Hubei, keletről Jiangxi, délről Guangdong és Guangxi, nyugatról Guizhou és Chongqing képezi határait. (részlet)